Egyesek szerint Ada Kaleh-szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a „Senki szigetéhez”.

Mercurius Info Tour erdélyi idegenvezetők jegyzetei


Ada Kaleh egy törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7×4-5 km volt. Neve törökül sziget-vár jelentésű.

Képeslap Ada Kaleh szigetéről

Az osztrákok 1669-ben építettek egy erődöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következő évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után ismét török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette a katonai jelentőségét.

Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, s a sziget (Bosznia-Hercegovinához hasonlóan) az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított.

A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be őket. A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én Dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye főispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a cs. és kir. közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendőrt rendelt ki.

Életkép Ada Kaleh szigetén

A török kormányt képviselő kormányzót felszólították hivatalos ténykedése beszüntetésére, aminek ő eleget is tett tiltakozása kifejezése mellett. A sziget Újorsova néven és Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásába beosztott községgé alakult. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása a Világháború kitörését megelőzően.

1923-ban az Oszmán királyság megszűnésekor a lakosság a Romániához való tartozást választotta.

A mecset 1903-ban épült egy korábbi ferencrendi kolostor helyén.

A sziget fő megélhetési forrása a dohánytermesztés, halászat és később a turizmus volt. A lakosság száma kb. 1000 fő volt.

A gát megépítésekor az épületek egy részét a közeli Șimian-szigetre költöztették, beleértve az erőd katakombáit, a mecsetet, a bazárt, Mahmut pasa házát, a temetőt és egyéb építményeket. Ennek ellenére, a sziget közössége nem akart áttelepülni a Șimian-szigetre, helyette Törökországba költöztek. Kisebb részük Dobrudzsába költözött, ahol szintén török kisebbség is él.

Egyesek szerint Ada Kaleh-szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében a „Senki szigetéhez”.

                                                               Áprily Lajos

Ada-Kalé

Diákok voltunk. Vitt hajónk
Turnu Severin felé.
Tavaszi napban ragyogott
Tündér Ada-Kalé.

Egy lány is jött velünk: Teréz,
báj s jókedv jött vele.
S tizenhét esztendős szívem
sugárral volt tele.

Fény a vízen s fedélzeten,
s az arcnak fénye volt.
Lelkendező diák-szemek
itták a lánymosolyt.

Most más táj hangja hívogat:
komor, nagy tengeré.
S mögöttünk messze megragyog
az a mosoly s az Al-Duna,
s mint ifjúság szimbóluma:
tündér Ada-Kalé.

1960. március 25.

 

Témához kapcsolódó Erdély-programjaink

Idegenvezetés Erdélyben

Ossza meg