Kategória: Helyi hagyományok, események és fesztiválok

A budapesti Állatkert India ősi emlékeit idéző, szecessziós ízlésű bejárati kupoláját a két elefánttal, századunk egyik legszebb magyar történelmi regényét, ,,Az országépítő"-t, drámairodalmunk egyik legkimagaslóbb kompozícióját, a ,,Budai Nagy Antal"-t ugyanaz a Kós Károly hozta létre. Amit el kell olvasni tőle: • Erdély népi építészete (1908) • Atila Királyról Ének – ballada (1909, 1923) saját kézi szedés, nyomás, fûzés, kötés, linometszetekkel • Régi Kalotaszeg (1911) • Testamentum és agrikultura (1915) saját kézi szedés, nyomás, fûzés, kötés, linometszetekkel • Sztanbul (1918) • Gálok – kisregény (1919, 1930) • Kiáltó Szó – röpirat (1921) • Erdély kövei (1922) saját kézi szedés, nyomás, fûzés, kötés, linometszetek • Varju-nemzetség – regény (1925) • A lakóház művészete (1928) • Erdély (1929) • Kalotaszeg (1932) • Az országépítő – regény (1934) • Budai Nagy Antal – színmű (1936) • István király – színmû (1942) • A székely nép építészete (1944) • Erdély népi gazdasági építészete (1944) • Falusi építészet (1946) • A kollektív gazdaság üzemi épületberendezése(1954) • Mezőgazdasági építészet (1957) Ahová el kell látogatni, hogy építészetében gyönyörködhessünk: • Óbudai református parókia, Budapest (1908–1909) • Római katolikus templom, Zebegény (1908–1909) – Jánszky Bélával • Állatkerti pavilonok (például Madárház), Budapest (1909–1910) – Zrumeczky Dezsővel • Sztánai lakóháza: a „Varjúvár” (1910) • Városmajor utcai iskola, Budapest (1910–1912) – Györgyi Dénessel • „Wekerle” Munkás és Tisztviselőtelep központja („Wekerle-telep”), Budapest (1912–1913) • Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy (1911–1912) • Református templom („Kakasos templom"), Kolozsvár, Monostori út (1912–1913) • „Kós-ház”, Kós tervei alapján készült, eredetileg lakóház (épült 1931-ben) Miskolc, Görgey u. 32 • Mátyás király szülőházának részbeni restaurálása, Kolozsvár (1944) • Mérai tejcsarnok • Siklód új temploma 1994-ben készült el Kós Károly tervei alapján • Marosvásárhely Gázgyári épület, Mezőgazdasagi Iskola  

Százötven éve, 1858. szeptember 2-án született Pozsonyban Fadrusz János, a kolozsvári Mátyás-szobor alkotója. Nincstelen zsellércsaládból származott, apja szőlőmunkás volt, anyja kis szatócsboltot bérelt. A tanulásban nem mutatott túlzott szorgalmat, de már ekkor kitűnt rajztehetségével. 1879-tol három évig Prágában katonáskodott, hazakerülve fafaragásból, porcelánfestésből tartotta fenn magát, s múzeumokban tanulmányozta a szobrokat. 1883-ban kiállított, gipszből mintázott Ahasverus-feje feltűnést keltett, s Trefort Ágoston miniszter ösztöndíjat ígért neki. A szobrászművészi pályáról álmodozó Fadrusz szülei neheztelését kiváltva visszautasította a herendi porcelángyár ajánlatát, ahová jó fizetésért hívták rajzolónak, de végül nem a miniszter, hanem a pozsonyi takarékpénztár ösztöndíjával került 1888-ban a bécsi képzőművészeti akadémiára. „Pozsonyi német vagyok, de magyar ember, szenvedélyes hazafivá Bécsben lettem, az osztrákok közt” – mondta később. Krisztus a keresztfán című alkotása 1891-ben országosan ismertté tette, elnyerte a Bécsi Akadémia első díját, majd a Műcsarnok téli kiállításán a Képzőművészeti Társulat ezerforintos nagydíját. Nyomban ezután Pozsony őt bízta meg Mária Terézia lovasszobrának elkészítésével, a monumentális márvány emlékművet a millennium évében állították fel az egykori koronázási dombon. A már hírneves Fadrusz Budapesten telepedett le, naphegyi műterme a művészi élet központja lett. Ott mintázta a kisbéri Wenckheim Béla-szobrot (1901), Zilah jelképét, a Wesselényi-szobrot (1902) és a honfoglaló vezérek emlékét felidéző Tuhutum-oltárt, amelyet Zilahnak ajándékozott (később mindkettő megsemmisült). Egy pályázaton elnyert megbízatás alapján készítette a kolozsvári Mátyás király-szobrot, amely még felállítása előtt, 1900-ban megnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. Alkotásának leleplezésén, 1902. október 12-én ott volt az ország valamennyi közjogi méltósága, a király képviseletében József főherceg, s Széll Kálmán miniszterelnök is. A bronz lovasszobor látványa lenyűgözte az egybegyűlteket, az egyszerű mintázású Mátyás király rendíthetetlen erőt sugárzó igazi reneszánsz fejedelem. A szobor – némi anakronizmust megengedő – mellékalakjai: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János. (Az 1920-as erdélyi hatalomváltás óta e szobor szálka a román nacionalisták szemében, többször el akarták már távolítani helyéről). Fadrusz János ezután részt