Archives 2017-12-18

KIS- ÉS NAGY-KÜKÜLLŐ

Kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, ugyanakkor a Maros legnagyobb mellékfolyóját a Kis- és a Nagy-Küküllő összefolyásából kialakuló Küküllő folyót is eszünkbe juttatja. A két folyó Balázsfalva közelében egyesül, majd Mihálcfalva mellett torkollik a Marosba.

A Kenyérmezei csata

A Kenyérmezei csata az Alkenyér melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479. október 13-án a magyar sereg és a törökök portyázó serege között. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát épített, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak.

Bivalytartás a Sóvidéken

E házi állatról szóló szaktanulmányok kiemelik, hogy őshazájuk Délkelet-Ázsiában, Indiában valamint Északkelet-Afrikában volt. Életük és tartásuk a meleg és mocsaras vidékekhez kapcsolódik. Egyes alfajaik a mai napig vadon, a szabad természetben élnek Ázsiában és Afrikában. A fent említett térségekben a rizstermesztés előkészítésében hasznosították őket.

Egy csíki székely ember nyelve és világképe

’’Ezelőtt minden egésszen másképpen vót, met akkor egymásra vótunk utalva, segitteni kellett egymáson, másképpen megélni nem lehetett. Akkor mindenki odafigyelt a másikra, s ha valakinek valamire szüksége vót, sokszor nem kellett még szólani se …. Akkor, ha tettünk egymásétt valamit, azt nem tartottuk úgy fülitől farkáig pontosan számon, akkor nem számolkodott el a munkájával senki sem … De most má elyen segítségek nincsenek. Most, ha valaki a másiknak két szalmaszálat keresztbe tesz, akkor má nyomba s azonnal kéri érte a fizetést. ….

A KUNOK BEJÖVETELE

Magyarország etnikai térképén különös színfoltot jelentenek a kunok. A róluk szóló írások kiemelik a harcos természetet, a nomád életforma teremtette szilaj szellemet, aminek nyomát a kunságiak sajátos történeti tudatában még ma is fellelhetjük. Kik voltak és honnan jöttek ezek, a történelmüket átverekedő török műveltségű néptöredékek, akiknek különféle elnevezéséről, úgy mint koman, kuman, kun, szári, kipcsak bizánci és latin nyelvű források is megemlékeznek?