Főoldal  |   Ars poetica  |   Rólunk  |   Idegenvezetők  |   Webtérkép  | Kapcsolat

ZEYK DOMOKOS

 
Zeyk Domokos - honvéd százados, Bem József segédtisztje
 
Marosvásárhelyen született – 1816 – ban – a segesvári csatában esett el, 1849. július 31. –én
 
A segesvári csata egyik jelenetéről olvassuk Lengyel József sorait a Vasárnapi Újságban Heydte osztrák ezredes elbeszélése után: "Már a csata bevégződött, a dzsidások (lándzsások) az üldözésből már tértek vissza, amikor Lüders orosz tábornok fényes (vezérkara) kíséretében kijött Fehéregyházán felül a kisbúni út és az országút szögellésénél levő dombra, honnan a völgy területe mind alá-, mind felfelé belátható. Míg itt állottak, távcsövét a tábornok a fehéregyházi tanorok közepe felé irányozta, hol egy huszár nagy sárga telivér lován száguld. A szállangó s őt egyre megtámadó dzsidásokat egyenkint levágja, s néha 3-4 közül is egy-kettő megsebzése s a többiek megszalasztása által magát kivágja. Már átugratott a tanorok sáncán, a táborkartól alig száz lépésre, amikor egy fiatal tiszt a táborkartól kiugratott,... megtámadja. A huszár hatalmas, pallos szerű kardjával első vágásra homlokán olyat vág, hogy a tiszt koponyafedele és sisakja messze ugrott. Mikor ezt Lüders látta, szemét táborkarán végigjáratta, mintegy kérdezte, ha látták-e a hatalmas vágást; azonnal parancsot adott, hogy a huszárt ne bántsák, hanem fogják el élve.
 Ezen parancsszóra egész dzsidaerdő fogta körül..., de ő minden megadási felszólításra vágással felelt. Ez támadóit felbőszítette. Lovát s őt is már több dzsida átfúrta. Végerejét megfeszíté, ... pisztolyát elővonta, s magát főbe lőtte... Lüders Heydtéhez fordult, s ezt mondta: "Schade, ein guter Soldat", azaz "Kár érte, jó katona volt!"
 
A huszár Zeyk Domokos, a zeykfalvi Zeyk család — a legősibb erdélyi nemes családok egyikének — sarja volt. Születésének dátuma nem ismert, a marosvásárhelyi református egyház keresztelési anyakönyve szerint keresztelőjét 1816. június 19-én tartották. Apja, Zeyk Dániel a Marosvásárhelyen székelő Királyi Tábla ülnöke, majd elnöke, később, pedig Marosszék kinevezett királybírája volt 1836-ig. A család birtokai a Hunyad vármegyei Diódon terültek el. Tanulmányait Kolozsváron, Nagyenyeden, Mosonmagyaróváron, majd a berlini egyetem filozófia karán végezte. 1844-ben hazatért, megnősült – felesége báró Kemény Júlia lett – és Marosvásárhelyen gazdálkodóként telepedett le. 1848. október 16-án részt vett az agyagfalvi székely nemzeti gyűlésen, majd belépett a székely haderőbe, és a csíkgyergyói dandár segédtisztje lett. Miután Bem erdélyi hadserege felszabadította Marosvásárhelyt, a 15. (Mátyás) huszárezredben Mikes Kelemen ezredes parancsőrtisztjeként szolgált. Részt vett az Erdély felszabadításával végződő hadjáratban. 1849 februárjától Bem törzsébe került, április 14-től főhadnagyi, május 18-tól századosi rangban. Május 19-én Bem a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályával tüntette ki. Amint a bajtársai jellemezték: "hatalmas testalkatú, ritka erejű bajvívó, daliás férfiú volt", aki az "erdélyi magyar tábor egyik legerősebb, legvitézebb katonájá"-nak bizonyult. A segesvári ütközetet megelőző estét Székelykeresztúron Petőfi Sándor társaságában töltötte. Gróf Haller József szerint ő volt az a lovas, aki a magyar sereg menekülésekor a költőt kengyelvasába emelve vitte. A visszavonulás során mindketten életüket vesztették.
 
További szemtanuk elbeszélése szerint Bem egy mocsaras területen, egy árkon, átvezető pallón menekül Héjjasfalva felé. Ezen a helyen, amely az egyetlen átkelőhely az ingoványon. Zeyk szembefordul az üldözőivel és feltartoztatja a dzsidásokat. A hős bajnok élethalál harcba kezd, mialatt vezére, Bem apó egérutat nyer. Több dzsidást kardélre hány, miközben ő maga is több sebből vérzik. Az ellenség teljesen körülfogja, mégsem adja meg magát: nem akar muszka fogoly lenni, hanem önkezével vet véget életének.
 
Zeyk Domokos és elesett társai emlékére Héjjasfalván emlékművet emeltek ( Köllő Miklós szobrászművész alkotása ), amelyen a Zeyk Domokost ábrázoló reliefkép alatt a következő vers olvasható:
 
 
Kozákok erre közre fogták,
Hogy élve ejtsék fogságba őt,
Ő küzd magát meg nem adva,
Aztán saját szívébe lőtt.
 
 Nevét Budapesten utca, Székelykeresztúron iskolaközpont viseli.