Történelem

A Kenyérmezei csata az Alkenyér melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479. október 13-án a magyar sereg és a törökök portyázó serege között. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát épített, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak.

„A pestisek és a háborúk az embereket mindig készületlenül találják."-írja találóan Alber Camus A pestis című munkájában. A pestist, avagy a „Fekete Halált“ a Yerisina (korábban Pasteurella) pestisként elnevezett baktérium okozza, mely a világ legszívósabb és legveszélyesebb élőlényeinek egyike. Ám a gyilkos kórtól való félelem, illetve a pestis rémétől való megszabadulás vágya elsőrangú műalkotások létrejöttét eredményezte az európai művészetben.

December 1. A románok nemzeti ünnepe. Szabadnap. Röviden ennyi jut eszünkben évről-évre erről a napról. De, ha alaposabban szemügyre vesszük történelmünk eseményeit, akkor kicsit többet kellene elidőzzünk ennél a napnál, mintsem ebben a pár szóban kimerítsük.

Erdélybe még a muhi csata előtt, 1241. március végén (legkésőbb április elején) betörtek a tatárok. Három irányból érkeztek. Az északi szárny a Radnai- (Borsai-) szoroson keresztül jutott át a Kárpátokon (esetleg a némileg ettől délre lévő Borgói-szoroson át), és elpusztították a németek lakta Radnát, majd Besztercét, ezután Kolozsvár következett (Kolozsvár és Szeben is a muhi csata napján esett el, április 11-én).