Főoldal  |   Ars poetica  |   Rólunk  |   Idegenvezetők  |   Webtérkép  | Kapcsolat

Tájegységek, települések, műemlékek

Néprajzi tájegységek. Várak, templomok, műemlékek.Épített örökségünk.
        oldal: 1 2 3 következő »
A kolozsvári Szent György szobor - Nézzük a szobrot, a sárkány szinte készségesen nyújtja fejét, hogy száján keresztül a torkába döfhes...

A kolozsvári Szent György szobor

Nézzük a szobrot, a sárkány szinte készségesen nyújtja fejét, hogy száján keresztül a torkába döfhessék a lándzsát. Az apródszerű lovag komoly, elmerült arccal, de elegáns mozdulattal végzi sorsszabta kötelességét: megküzd a gonosz hatalmak reptíliájával, nyugodtan és méltósággal, embermódra, bízva az igazságban és önmagában. Horváth István
Magyarvista - Magyarvista Kalotaszeg egyik legrégibb települése. Egyes feltételezések szerint maga a falu már az 1...

Magyarvista

Magyarvista Kalotaszeg egyik legrégibb települése. Egyes feltételezések szerint maga a falu már az 1100-as évek derekán létezhetett. Ezt bizonyítja az 1280 körül épült román stílusú temploma, mely az első tatárjáráskor feldúlt Szent István korabeli templom alapjaira épült.
Temesvár - A középkori Bánságot több vármegye alkotta, melyek mindegyike várának nevét viselte: Arad, Csanád, K...

Temesvár

A középkori Bánságot több vármegye alkotta, melyek mindegyike várának nevét viselte: Arad, Csanád, Krassó, Szörény, Temes. Ezen értelemben Temes 1177-ben lett először vármegyeközpontként elismerve. Székhelye, Temes vár e név alatt először 1212-ben jelent meg hivatalos okiratban.
MEZŐTELEGD - Mezőtelegd Nagyvárad után a második faluként köszönt ránk a Király-hágó és Kolozsvár felé vezető utu...

MEZŐTELEGD

Mezőtelegd Nagyvárad után a második faluként köszönt ránk a Király-hágó és Kolozsvár felé vezető utunkon. A település első fennmaradt okleveles említése 1256-ból származik, Thelegd alakban. Telegd ősi magyar szó. A közelében fekvő Telki és Telkesd községek neveivel együtt ugyanazon gyökérszóból származik. Mindegyik közös gyöke: telek. A telek szó a falusi magyar ember nyelvhasználata szerint ma is helyet jelent, ahol letelepedhet hosszabb, vagy rövidebb időre, sátrát felütheti, házát felépítheti, mert megfelelő családi tűzhely alapítására.
SZINÉRVÁRALJA - Ha Szatmár és Máramaros megyék között keresnénk a határt, könnyen rámutathatnánk Szinérváraljára, am...

SZINÉRVÁRALJA

Ha Szatmár és Máramaros megyék között keresnénk a határt, könnyen rámutathatnánk Szinérváraljára, ami valahol, egyforma távolságra van a két megyeszékhelytől, Szatmár és Nagybánya között. De Szinérváralja nem szétválasztja a két tájat, hanem összeköti, a legerősebb szállal, a nyelv erejével.
AZ ÁKOSI REFORMÁTUS TEMPLOM - Az egykori Szilágy vármegye Tasnád járásához tartozó Ákos település ma Szatmár megyében található, a...

AZ ÁKOSI REFORMÁTUS TEMPLOM

Az egykori Szilágy vármegye Tasnád járásához tartozó Ákos település ma Szatmár megyében található, a Kraszna folyó síkságán. Az Ákos nemzetség családi alapítású monostoraként épült, s magán viseli a 12. század közepe érett és szigorú román kori művészetének nagyvonalúan kialakított vonásait. Alaprajzában, felépítésében és sok részletében rokonságot mutat a Beszterce közelében, meredek dombok közt épült harinai templommal.
MÁRAMAROSI FATEMPLOMOK - Máramaros természeti gazdagságát a megye területének mintegy háromnegyedét kitevő erdők és hegyvidék...

MÁRAMAROSI FATEMPLOMOK

Máramaros természeti gazdagságát a megye területének mintegy háromnegyedét kitevő erdők és hegyvidéki legelők alkotják. Az emberkéz alkotta jellegzetes értékek között első helyen áll a fafaragásos művészet, a faragott kapuk és fából épített templomok, melyek megteremtették Máramaros hírnevét. Ugyanakkor jellegzetesek a tiszta háztájak, a kis szövőműhelyek, amelyekben a helybeliek maguk állítják elő a vidék sajátos, sokszínű népviseletét.
MÁRIARADNA - Máriaradna a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj legnagyobb Szűz Mária kegyhelye, ferences te...

MÁRIARADNA

Máriaradna a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj legnagyobb Szűz Mária kegyhelye, ferences temploma a híres búcsújáró hely. Kisváros a Maros jobb partján, közigazgatásilag a folyó bal partján fekvő Lippa városának része. A település mindig Arad megyéhez tartozott.
ARANYOSMEGGYES ÉS VÁRKASTÉLYA - Nevét a hagyományok szerint a vár egyik egykori pompás aranyozású, díszes terméről vette Aranyosmegg...

ARANYOSMEGGYES ÉS VÁRKASTÉLYA

Nevét a hagyományok szerint a vár egyik egykori pompás aranyozású, díszes terméről vette Aranyosmeggyes, mely falu és községközpont a Alsó-Szamos síkságban, a Szamos folyó jobb oldalán és lankáján helyezkedik el, Szatmár megye keleti részén, 21 km-re Szatmárnémeti megyeszékhelytől. A történelmi Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.
BÁNSÁG - Bánság földrajzi és történelmi terület a Kárpát-medence délkeleti részén. A Bánság három államhoz ta...

BÁNSÁG

Bánság földrajzi és történelmi terület a Kárpát-medence délkeleti részén. A Bánság három államhoz tartozik: a nagyobbik része a Kelet-Bánság, amely Románia területéhez tartozik, a kisebbik részét kitevő Nyugat-Bánság a szerbiai Vajdaság területén helyezkedik el, illetve egy csekély része Magyarországon található, Csongrád megye déli részén. A Bánság (németül, románul, szerbhorvátul: Banat) természetes földrajzi határai délen a Duna, nyugaton a Tisza, északon a Maros, keleten pedig a Ruszka-havas, valamint a Temes és a Cserna folyók völgye a Déli-Kárpátok lábainál.
        oldal: 1 2 3 következő »