Főoldal  |   Ars poetica  |   Rólunk  |   Idegenvezetők  |   Webtérkép  | Kapcsolat

Tájegységek, települések, műemlékek

Néprajzi tájegységek. Várak, templomok, műemlékek.Épített örökségünk.
« előzőoldal: 1 2 3 következő »
A HARINAI TEMPLOM - Beszterce közelében (16 km-re délnyugatra), meredek dombok közt épült a harinai családi alapítású be...

A HARINAI TEMPLOM

Beszterce közelében (16 km-re délnyugatra), meredek dombok közt épült a harinai családi alapítású bencés monostortemplom, ma evangélikus templom. Harina temploma a középkori Magyarország családi alapítású monostorainak legkorábbi példái közé tartozik.
SZILÁGYSÁG - Szilágyság az ország északnyugati részén, történetileg az Alföld és Erdély közt elhelyezkedő földraj...

SZILÁGYSÁG

Szilágyság az ország északnyugati részén, történetileg az Alföld és Erdély közt elhelyezkedő földrajzi, néprajzi tájegység. Jóllehet egységes földrajzi táj, mégis a történelem folyamán általában két megyéhez (Kraszna, Közép-Szolnok) tartozott. Földrajzilag a Szamos folyó két oldalán elhelyezkedő dombság.
SZÁSZ ERŐDTEMPLOMOK - Kisdisznód, Kereszténysziget, Kerc, Felek 
...

SZÁSZ ERŐDTEMPLOMOK

Kisdisznód, Kereszténysziget, Kerc, Felek
SZÉKELYDERZS - A falu neve írott formában először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel „de Ers” né...

SZÉKELYDERZS

A falu neve írott formában először az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel „de Ers” néven. 1525-ben már Ders néven említik, míg 1760-ban már a Székely Derzs elnevezést használják. A hagyomány szerint az ősfalu a mai településtől délnyugatra a Pénzes nevű dűlőben feküdt, amelyet három oldalról hegygerincek védtek.
SEBESVÁR - Sebes vára ott áll, ahol Bihar vármegyéből Erdélybe vezet az út a Sebespatak és a Körös-folyó összef...

SEBESVÁR

Sebes vára ott áll, ahol Bihar vármegyéből Erdélybe vezet az út a Sebespatak és a Körös-folyó összefolyásánál, mint egyik kulcsa a "bérces hazának". Valamikor Hunyadvár és Kalotaszeg vára néven is hívták. Az előbbi Bánffy-Hunyadtól, az utóbbi a Kalotaszeg vidékről szállott rá, mivel hogy hajdanta mindkettő hozzátartozott.Királyi várnak épült, valószínűleg még az Árpád-kor végén.
NYÁRÁDSZENTMÁRTON - Nyárádszentmárton (románul Mitreşti, németül Sankt Martin) Kiindulópontként ezúttal is Marosvásárhel...

NYÁRÁDSZENTMÁRTON

Nyárádszentmárton (románul Mitreşti, németül Sankt Martin) Kiindulópontként ezúttal is Marosvásárhelyt vesszük , ahonnan a Brassóba vezető 13-as főúton indulunk el ,majd Ákosfalván a 151 D jelzésűre letérve , Nyárádszeredába tartunk .A városkát a Főtérből balra nyíló kis utcán , hajtűkanyaros szerpentineken hagyjuk el , hogy néhány kilométer után a Jobbágyfalvával és Csíkfalvával egybenőtt Nyárádszentmártonba érkezzünk . A falu unitárius templomában található Erdély egyik legrégebbi festett kazettás mennyezete.
KALOTASZEG - Erdély talán legvonzóbb, legváltozatosabb vidéke, mely népművészete révén a XIX. század végétől Euró...

KALOTASZEG

Erdély talán legvonzóbb, legváltozatosabb vidéke, mely népművészete révén a XIX. század végétől Európa-szerte ismert. Elnevezését a Kalota nemzetségtől kapta, mely a honfoglaláskor ezen a vidéken telepedett le.
MEZŐSÉG - A Mezőség Erdély középső részének lankás dombvidéke a Kis-Szamos, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és ...

MEZŐSÉG

A Mezőség Erdély középső részének lankás dombvidéke a Kis-Szamos, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos folyók között. Mintegy 300 magyarok, románok és németek (szászok) lakta községből álló tájegység, város nélküli régió, ez kölcsönzi neki a sajátos arculatot.
AZ ARANYOS-VIDÉK - Aranyosgyéres, Aranyoslóna, Aranyosgerend és Hadrév turisztikai látányosságai...

AZ ARANYOS-VIDÉK

Aranyosgyéres, Aranyoslóna, Aranyosgerend és Hadrév turisztikai látányosságai
A GYULAFEHÉRVÁRI SZÉKESEGYHÁZ - A székesegyház története szoros összefüggésben van az erdélyi püspökség megalapításának és az egyház...

A GYULAFEHÉRVÁRI SZÉKESEGYHÁZ

A székesegyház története szoros összefüggésben van az erdélyi püspökség megalapításának és az egyházmegye megszervezésének a történetével. Így bizonyosnak vélik, hogy az első székesegyház építését már a püspökség alapításakor megkezdték, 1009-ben, mikor a pápai legátus látogatásakor véglegesítette és jóváhagyta az egyházmegyék feloszlását.
« előzőoldal: 1 2 3 következő »