Főoldal  |   Ars poetica  |   Rólunk  |   Idegenvezetők  |   Webtérkép  | Kapcsolat
Ön a: Home / Morzsák erdélyi útjukhoz / Híres személyiségek / / Széki gróf TELEKI SÁMUEL - az utazó:

Széki gróf TELEKI SÁMUEL - az utazó

 
  
 
Széki gróf Teleki Sámuel 
 
(Sáromberke, 1845. november 1. – Budapest, 1916. március 10.) magyar felfedezõ, a Kenya északi részébe indult elsõ európai expedíció vezetõje. Õ fedezte fel és nevezte el (Rudolf trónörökösrõl) a Rudolf-tavat és (Rudolf feleségérõl, Stefánia belga hercegnõrõl) a Stefánia-tavat. A dédunokája volt Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellárnak, aki 50 ezer kötetes könyvtárának átadásával megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát, az egyik elsõ magyar közkönyvtárat.  
  
Ifjúkora
  Teleki Sámuel
Az ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult Teleki Sámuelt 1881-ben az Országgyûlés felsõházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnõvel, II. Lipót belga király leányával, a társaság fõvédnökével.
1886-ban Rudolfék ösztönözték arra, hogy tervezett afrikai szafarija helyett inkább szervezzen expedíciót Baringo tótól északra elterülõ vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858-1895) skót utazó feltérképezett, hogy megtalálja a sivatagi tavat, amelynek létezését helyi legendák sugallták. A legendák szerint a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona.
 
Az elsõ út
 
Teleki gróf és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy, 1887 februárjában hagyták el Panganit (Tanzánia) 400 teherhordóval, a Ruvu folyót követve.
Õk lettek az elsõ európai utazók, akik feltérképezték a Nagy Hasadékvölgy egy jelentõs szakaszát. Teleki elsõként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az elsõ felfedezõ volt, aki a Kenya hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.
A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az elõször Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösrõl késõbb Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsrõl elnevezve, amely a partjain él.
Az expedíció felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Etiópia déli részében.)

Gyûjtemények

Az utazók megfigyeléseket végeztek a feltárt területek klímájáról, állat- és növényvilágáról is. A Kenya hegyen élõ egyik óriás Lobelia fajt a grófról Lobelia telekii névre keresztelték. Növények és állatok mellett több, mint 400 néprajzi tárgyat is gyûjtött, a legtöbbet a maszáj és kikuju törzsektõl. Túlélve a bennszülöttek számos támadását és az éhezést, az utazók végül gazdag gyûjtéssel tértek haza és megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyûjteményét. Számos fotót is hoztak magukkal, ezek a Kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagy részüket még azóta sem publikálták.

Teleki-vulkán

Hazafelé menet 1888 októberében Mombasa mellett elérték a kelet-afrikai partvidéket, Dél-Kenyában Teleki a Turkwel kiszáradt folyó völgyében felfedezett egy aktív vulkánt, melyet Höhnel Telekirõl Teleki-vulkánnak nevezett el.

A második, sikertelen út

Továbbhaladva megálltak Adenben, ahol Telekiben megszületett az elhatározás, hogy egy késõbbi expedíció során az etiópiai fennsíkot utazza be és északról közelíti meg az Afrikai Nagy Tavakat. Erre azonban már nem került sor. 1895-ben a gróf még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg.
1886 és 1895 között írta meg a Kelet-afrikai napló címû mûvét magyarul.
Von Höhnel szintén írt egy hosszú beszámolót az utazásról.