Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. – Kolozsvár, 1639. jan. 17.): nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltõ, egyházi író, mûfordító.
Nagyapja Mátyás király katonája volt, a Székelyföldrõl került Pozsony vármegyébe, hol molnár lett, apja is az volt. 1584-tol Szencen, 1586-ban Gyõrben, 1587-tol Göncön, 1588-tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevelõ. 1590-tol Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban, 1597-tol 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf királynak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605-tol Altdorfban, 1607- tol Marburgban, 160-tol Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-tol Rohoncon udvari pap volt gróf Batthyány Ferenc dunántúli fõkapitánynál. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németországba, Ambergben segédtanító lett. 1615-tol Oppenheimben volt kántor és iskolamester, 1619-tol Heidelbergben, 1622-töl Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt.
Céltudatos tudós volt, ki egész élete mûvével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség elõtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvû magyar nyelvtanával Sylvester János után elsõnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyujteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a magyar verselés fejlõdésére korszakalkotó.
(részlet)
1
2
3