HÍRMORZSÁK - Február - 2010
Teljes pompában a tordai sóbánya
Látványos, ünnepélyes külsõségek közepette adták át hivatalosan január 24-én, a felújított tordai sóbányát és a környékén megépített szabadidõ és kezelési központot. Az esemény díszvendége Emil Boc miniszterelnök és Elena Udrea régiófejlesztési és idegenforgalmi miniszter volt, akik Tudor ªtefãniével, a Kolozsvártól 30 kilométerre fekvõ város polgármesterével avatták fel a létesítményt.
A meghívottak elõbb a díszkivilágításban pompázó külszínt tekintették meg, majd odabent elsõsorban a magyar látogatókat, újságírókat érte meglepetés, hiszen a Névsorolvasás elnevezésû terem nevét magyarul is feltüntették.
A Teréz-aknában román néptánccsoport mûsora fogadta a vendégeket, és a gyerekek fellépése olyanynyira felvillanyozta Emil Boc kormányfõt, hogy kiselõadást tartott a kicsiknek az erdélyi legényesrõl.
Kipróbálták a kormány képviselõi a minigolf- és a tekepályát is, az óriáskerékre azonban nem merészkedtek fel. A tordai sóbánya egyik leglátványosabb pontja a 80 méter hosszú, 50 méter széles és 42 méter magas Rudolf-akna. Itt, turisták számára igazi csemegeként csónakázni is lehet. A bányalátogatás végállomása – 80 méterrel a felszín alatt – a kényelmes, fûtött székekkel ellátott, 200 férõhelyes amfiteátrum, amelyet Tudor ªtefãnie polgármester európai viszonylatban egyedülállónak nevezett.
A gyógyüdülõközpont felújítási munkálatait egyébként 2008-ban kezdték el, a PHARE-alapokból biztosított beruházás összértéke 5,8 millió euróra rúg, ehhez a városi tanács 950 ezer eurós önrésszel járult hozzá. Az elöljáró elmondta: a felújítás nyomán arra számítanak, hogy 2015-ig 185 ezer turista látogat el a tordai gyógykezelõközpontba; optimizmusukra az ad okot, hogy tavaly a felújítás alatt álló bányát 80 ezren keresték fel.
A Tordát és a sóbányát összekötõ két kilométeres útszakaszt is felújították (a korszerûsítés 1,6 millió lejbe került), így a bánya már könnyen megközelíthetõ. Környékén két, 10 százalékos sótartalmú tó is várja majd a látogatókat, a felújított komplexum a turisztikai fõszezonban 69 embert fog foglalkoztatni az eddigi 16 helyett.
Kitekintõ/kronika.ro
A meghívottak elõbb a díszkivilágításban pompázó külszínt tekintették meg, majd odabent elsõsorban a magyar látogatókat, újságírókat érte meglepetés, hiszen a Névsorolvasás elnevezésû terem nevét magyarul is feltüntették.
A Teréz-aknában román néptánccsoport mûsora fogadta a vendégeket, és a gyerekek fellépése olyanynyira felvillanyozta Emil Boc kormányfõt, hogy kiselõadást tartott a kicsiknek az erdélyi legényesrõl.
Kipróbálták a kormány képviselõi a minigolf- és a tekepályát is, az óriáskerékre azonban nem merészkedtek fel. A tordai sóbánya egyik leglátványosabb pontja a 80 méter hosszú, 50 méter széles és 42 méter magas Rudolf-akna. Itt, turisták számára igazi csemegeként csónakázni is lehet. A bányalátogatás végállomása – 80 méterrel a felszín alatt – a kényelmes, fûtött székekkel ellátott, 200 férõhelyes amfiteátrum, amelyet Tudor ªtefãnie polgármester európai viszonylatban egyedülállónak nevezett.
A gyógyüdülõközpont felújítási munkálatait egyébként 2008-ban kezdték el, a PHARE-alapokból biztosított beruházás összértéke 5,8 millió euróra rúg, ehhez a városi tanács 950 ezer eurós önrésszel járult hozzá. Az elöljáró elmondta: a felújítás nyomán arra számítanak, hogy 2015-ig 185 ezer turista látogat el a tordai gyógykezelõközpontba; optimizmusukra az ad okot, hogy tavaly a felújítás alatt álló bányát 80 ezren keresték fel.
A Tordát és a sóbányát összekötõ két kilométeres útszakaszt is felújították (a korszerûsítés 1,6 millió lejbe került), így a bánya már könnyen megközelíthetõ. Környékén két, 10 százalékos sótartalmú tó is várja majd a látogatókat, a felújított komplexum a turisztikai fõszezonban 69 embert fog foglalkoztatni az eddigi 16 helyett.
Kitekintõ/kronika.ro
|
|  |
Kevesebb látogatót engednek be a tordai sóbányába
Korlátozhatják a látogatók számát a Tordai Sóbányában – jelentette be a bánya igazgatója, Ovidiu Mera. Vasárnap, február 2-án rekordszámú látogatót jegyeztek, 3.415 turista kereste fel a sóbányát. A látogatóknak több mint egy órát kellett várniuk, hogy a felvonóval lemehessenek a bányába. Zsúfoltság volt a lépcsõkön is. Az igazgató szerint elképzelhetõ, hogy akár elõjegyzés alapján látogathassák a turisták a Tordai Sóbányát.
Kolozsvári Rádió
Kolozsvári Rádió
Gasztronómiai rendezvények Háromszéken
A gasztronómiai rendezvények összehangolásával, egységes koncepció szerinti elõkészítésével szeretnék hangsúlyosabbá, erõteljesebb turisztikai vonzerõvé kovácsolni az érintett vállalkozók, vendéglátó-ipari szakemberek Háromszék ezen idegenforgalmi kínálatát.
Egyelõre már az év elején leszögezték a hagyományosnak mondható programok idõpontját, de a régiek mellé újabbakat, meglepetéseket is ígérnek.
A tervezett eseménysor egy egységesnek elképzelt rendezvénysorozat keretében jön létre, melynek szervezésében, összehangolásában az érintett polgármesterek, panziótulajdonosok, vendéglátók mellett az Asimcov vállalkozói szövetség is szerepet vállal. A gasztronómiai rendezvények sora a Szent György-napi hagyományos ökörsütéssel kezdõdik, e mellé újításként kitalálták a szabad tûzi sütõ- és fõzõversenyt. Szintén a megyeszékhelyen tartják május 15-én — ez a legrégebbi, immár nyolcadik alkalommal sorra kerülõ tömegrendezvényünk — a háromszéki kolbászparádét (melyet tavaly Elena Udrea akkori turisztikai miniszter látogatása emelt országos viszonylatban is a figyelem középpontjába), Bölönben május 29-én ötödször szervezik meg a halászléfõzõ fesztivált. Hosszú nyári szünet után szeptember 4-én Kovásznán bográcsfõzõ versenyen mérik össze tudásukat a jelentkezõk, majd a tervezett menetrend szerint az idényt a hatodik székelyföldi vadászfesztivál zárja Málnásfürdõn szeptember 25-én.
Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke szerint új dolgok is lesznek, de azokat meglepetésnek szánják. A háromszéki ínyes folyamatok alakításában számítanak Tóth Endre mesterszakács, a Magyar Gasztronómiai Szövetség alelnökének és Garai Zoltán, az ínyencségek elõállításában érdekelt Szabadtûzi Lovagrend magyarországi nagymesterének szakértelmére, támogatására is.
Mint Garai Zoltán elmondta, sütõ-fõzõ lovagrendjét két éve alapította, Magyarországon ugyanis rendkívüli módon szaporodnak az ilyen jellegû fesztiválok, s õ maga azt szeretné, ha Erdélyben is egyre több gasztronómiai program lenne, s nemcsak ezek szervezésére buzdít, hanem szeretné, ha a két ország között aktívabb gasztroturisztikai kapcsolat alakulna ki, sõt, õ maga személyesen is érdekelt abban, hogy Háromszék testvérmegyei kapcsolatot létesítsen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével. Azt is ígérte, hogy az itteni rendezvényeket népszerûsítik majd az anyaországi honlapokon, azért is, mert Magyarországon most a fesztiválok éve van, s az itteni rendezvényeknek be kell kerülniük az ottaniak vérkeringésébe is.
Tóth Endre közismert mesterszakács úgy látja, nem csak az a fontos, hogy vendégeket toborozzanak a megye rendezvényeire, hanem hogy párbeszéd alakuljon ki az itteni és a magyarországi szakácsok között, ugyanakkor felhívta a figyelmet a háromszéki kulináris értékek megõrzésére — példaként egy különleges gombapor-keveréket említett —, de bátorított az újdonságok kitalálására is (például olyan, kis „fifikával" fûszerezett burgonyakrémlevest említett, mely akár egy ötcsillagos étteremben is tálalható), megjegyezvén, hogy a mai világban egy szakácsnak másként kell gondolkodnia, „tematizálnia" kell, szükségesek az új ötletek. Magyarországon a vevõ egyre jobban megköveteli a minõséget, ezeknek a rendezvényeknek pedig az a céljuk, hogy mi, szakácsok létrehozzuk és eladjuk ezt a minõséget a látogatóknak; nekünk, szakmabelieknek pedig az a célunk, hogy beszéljünk egymással, provokáljuk egymást, mert a marketing és a kommunikáció hiányzik ebbõl a térségbõl — tette hozzá.
Vajda Lajos, az Asimcov igazgatója elmondta: saját népszerûsítõ szóróanyagokat adnak ki, azokat turisztikai vásárokra viszik, továbbá február 20-ig lesz egy új honlapja a háromszéki gasztronómiai rendezvényeknek. A szentgyörgyi vendéglátók ugyanakkor február közepére, pontosabban 18-ra ígérik, hogy megszervezik az elsõ itteni torkos csütörtököt, különféle, általuk elõnyösnek tartott ajánlatokkal.
Mózes László, Háromszék
Egyelõre már az év elején leszögezték a hagyományosnak mondható programok idõpontját, de a régiek mellé újabbakat, meglepetéseket is ígérnek.
A tervezett eseménysor egy egységesnek elképzelt rendezvénysorozat keretében jön létre, melynek szervezésében, összehangolásában az érintett polgármesterek, panziótulajdonosok, vendéglátók mellett az Asimcov vállalkozói szövetség is szerepet vállal. A gasztronómiai rendezvények sora a Szent György-napi hagyományos ökörsütéssel kezdõdik, e mellé újításként kitalálták a szabad tûzi sütõ- és fõzõversenyt. Szintén a megyeszékhelyen tartják május 15-én — ez a legrégebbi, immár nyolcadik alkalommal sorra kerülõ tömegrendezvényünk — a háromszéki kolbászparádét (melyet tavaly Elena Udrea akkori turisztikai miniszter látogatása emelt országos viszonylatban is a figyelem középpontjába), Bölönben május 29-én ötödször szervezik meg a halászléfõzõ fesztivált. Hosszú nyári szünet után szeptember 4-én Kovásznán bográcsfõzõ versenyen mérik össze tudásukat a jelentkezõk, majd a tervezett menetrend szerint az idényt a hatodik székelyföldi vadászfesztivál zárja Málnásfürdõn szeptember 25-én.
Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke szerint új dolgok is lesznek, de azokat meglepetésnek szánják. A háromszéki ínyes folyamatok alakításában számítanak Tóth Endre mesterszakács, a Magyar Gasztronómiai Szövetség alelnökének és Garai Zoltán, az ínyencségek elõállításában érdekelt Szabadtûzi Lovagrend magyarországi nagymesterének szakértelmére, támogatására is.
Mint Garai Zoltán elmondta, sütõ-fõzõ lovagrendjét két éve alapította, Magyarországon ugyanis rendkívüli módon szaporodnak az ilyen jellegû fesztiválok, s õ maga azt szeretné, ha Erdélyben is egyre több gasztronómiai program lenne, s nemcsak ezek szervezésére buzdít, hanem szeretné, ha a két ország között aktívabb gasztroturisztikai kapcsolat alakulna ki, sõt, õ maga személyesen is érdekelt abban, hogy Háromszék testvérmegyei kapcsolatot létesítsen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével. Azt is ígérte, hogy az itteni rendezvényeket népszerûsítik majd az anyaországi honlapokon, azért is, mert Magyarországon most a fesztiválok éve van, s az itteni rendezvényeknek be kell kerülniük az ottaniak vérkeringésébe is.
Tóth Endre közismert mesterszakács úgy látja, nem csak az a fontos, hogy vendégeket toborozzanak a megye rendezvényeire, hanem hogy párbeszéd alakuljon ki az itteni és a magyarországi szakácsok között, ugyanakkor felhívta a figyelmet a háromszéki kulináris értékek megõrzésére — példaként egy különleges gombapor-keveréket említett —, de bátorított az újdonságok kitalálására is (például olyan, kis „fifikával" fûszerezett burgonyakrémlevest említett, mely akár egy ötcsillagos étteremben is tálalható), megjegyezvén, hogy a mai világban egy szakácsnak másként kell gondolkodnia, „tematizálnia" kell, szükségesek az új ötletek. Magyarországon a vevõ egyre jobban megköveteli a minõséget, ezeknek a rendezvényeknek pedig az a céljuk, hogy mi, szakácsok létrehozzuk és eladjuk ezt a minõséget a látogatóknak; nekünk, szakmabelieknek pedig az a célunk, hogy beszéljünk egymással, provokáljuk egymást, mert a marketing és a kommunikáció hiányzik ebbõl a térségbõl — tette hozzá.
Vajda Lajos, az Asimcov igazgatója elmondta: saját népszerûsítõ szóróanyagokat adnak ki, azokat turisztikai vásárokra viszik, továbbá február 20-ig lesz egy új honlapja a háromszéki gasztronómiai rendezvényeknek. A szentgyörgyi vendéglátók ugyanakkor február közepére, pontosabban 18-ra ígérik, hogy megszervezik az elsõ itteni torkos csütörtököt, különféle, általuk elõnyösnek tartott ajánlatokkal.
Mózes László, Háromszék
Jegyautomatákat szereltek fel a nagyvárosok vasútállomásain
A Román Állami Vasúttársaság személyszállítási osztálya idén tíz, angol nyelven is elérhetõ jegyautomatát szerelne fel több nagy városban, köztük Kolozsváron, Brassóban, Iaºi-ban és Temesváron, a projekt összértéke 100 000 euró. A társaság pénteken szerelte föl az elsõ ilyen jegyautomatát a bukaresti északi pályaudvaron.
Az automaták a vonatok érkezési és indulási idõpontjáról közölnek adatokat, és a vonatjegy is megvásárolhatnak, a jegy ugyanannyiba kerül, mint a pénztárnál. A fizetés bankkártyával történik. Liviu Pescãruºu, a Román Állami Vasúttársaság személyszállítási osztályának vezérigazgatója elmondta, jelenleg dolgoznak azon, hogy az automaták angol nyelven is elérhetõk legyenek, így a külföldi turisták is könnyen használhatnák – tájékoztat a Mediafax.
Paprika Rádió
Az automaták a vonatok érkezési és indulási idõpontjáról közölnek adatokat, és a vonatjegy is megvásárolhatnak, a jegy ugyanannyiba kerül, mint a pénztárnál. A fizetés bankkártyával történik. Liviu Pescãruºu, a Román Állami Vasúttársaság személyszállítási osztályának vezérigazgatója elmondta, jelenleg dolgoznak azon, hogy az automaták angol nyelven is elérhetõk legyenek, így a külföldi turisták is könnyen használhatnák – tájékoztat a Mediafax.
Paprika Rádió
Összefognak a gyergyói turisztikai vállalkozók
A Gyilkostó nevet viselõ, turisztikai vállalkozókat és vendéglátókat tömörítõ egyesület szervezett találkozót kedden. A harmincegy cég képviselõje egyetértett, csak elõnyük származik abból, ha egységesen terveznek stratégiát, turisztikai kiállításokon, vásáron közösen reklámozzák szolgáltatásaikat, és ha egyesületben egységesen lépnek fel jogaikért.
Portik Csaba vendéglátós, az egyesület elnöke szerint több mint hatvan, turizmusban érdekelt vállalkozás van Gyergyószentmiklóson és a hozzá tartozó Gyilkostón. Óriási kiadást jelent egyenként standot bérelni egy-egy vásáron, mint ahogy a reklámanyag elkészítése sem egy-két lejbe kerül. Ajánlata a hasonló profilú vállalkozások számára az volt, hogy együtt béreljenek felületet már a bukaresti nemzetközi vásáron, utána pedig a budapestin, de akár a bécsi, berlini turisztikai rendezvényekre is eljuthatnak összeadva az anyagiakat. Egyelõreminden
Portik konkrét számokat is sorolt: a bukaresti vásáron a húsz négyzetméteres standok legolcsóbbjai sem adják kevesebbért a felület négyzetméterét, mint 48 euró, a benevezés 50 euró, s még számos költséggel kell számoljon, aki részt kíván venni. A Gyilkostó vendéglõt és szállodát üzemeltetõ Portik Csaba elmondta, nem tud számszerûsíteni, de az biztos, neki megéri jelen lenni a vásárokon, hisz számos turista ott szerez tudomást a lehetõségekrõl, s kap kellõ indíttatást, hogy felkeresse a térséget.
A vendéglátósok problémáikra is gyógyírt keresnek, az egyik ilyen a feketeturizmus visszaszorítása. Elvük, hogy szükség van a konkurenciára, de az legyen lojális. Ne csábítsák el a vendégeket azok a magánszemélyek, akik egy szobát biztosítanak szállásként, gyakran nem megfelelõ körülményekkel, nem adóznak a tevékenység után, s nemegyszer távozik elégedetlenül vendég, aki emiatt rossz hírét viszi egész Gyergyónak is. Az egyesületi elnök örvend, hogy harminc vállalkozó igényli az együttmûködést, s tervezik, hogy a következõ találkozók alkalmával szakembert hívnak, aki a törvény változásait ismerteti, pályázati lehetõségekre világít rá, és segíti a turizmusban tevékenykedõk munkáját.
Balázs Katalin
Hargita Népe
Portik Csaba vendéglátós, az egyesület elnöke szerint több mint hatvan, turizmusban érdekelt vállalkozás van Gyergyószentmiklóson és a hozzá tartozó Gyilkostón. Óriási kiadást jelent egyenként standot bérelni egy-egy vásáron, mint ahogy a reklámanyag elkészítése sem egy-két lejbe kerül. Ajánlata a hasonló profilú vállalkozások számára az volt, hogy együtt béreljenek felületet már a bukaresti nemzetközi vásáron, utána pedig a budapestin, de akár a bécsi, berlini turisztikai rendezvényekre is eljuthatnak összeadva az anyagiakat. Egyelõre
Portik konkrét számokat is sorolt: a bukaresti vásáron a húsz négyzetméteres standok legolcsóbbjai sem adják kevesebbért a felület négyzetméterét, mint 48 euró, a benevezés 50 euró, s még számos költséggel kell számoljon, aki részt kíván venni. A Gyilkostó vendéglõt és szállodát üzemeltetõ Portik Csaba elmondta, nem tud számszerûsíteni, de az biztos, neki megéri jelen lenni a vásárokon, hisz számos turista ott szerez tudomást a lehetõségekrõl, s kap kellõ indíttatást, hogy felkeresse a térséget.
A vendéglátósok problémáikra is gyógyírt keresnek, az egyik ilyen a feketeturizmus visszaszorítása. Elvük, hogy szükség van a konkurenciára, de az legyen lojális. Ne csábítsák el a vendégeket azok a magánszemélyek, akik egy szobát biztosítanak szállásként, gyakran nem megfelelõ körülményekkel, nem adóznak a tevékenység után, s nemegyszer távozik elégedetlenül vendég, aki emiatt rossz hírét viszi egész Gyergyónak is. Az egyesületi elnök örvend, hogy harminc vállalkozó igényli az együttmûködést, s tervezik, hogy a következõ találkozók alkalmával szakembert hívnak, aki a törvény változásait ismerteti, pályázati lehetõségekre világít rá, és segíti a turizmusban tevékenykedõk munkáját.
Balázs Katalin
Hargita Népe
Svájci egyetemisták Kovászna idegenforgalmáért
Január folyamán a luzerni (Svájc) turisztikai egyetemrõl egy diákcsoport tanárai kíséretében tanulmányúton vett részt Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön: a turizmus lehetõségeirõl készítettek tanulmányokat, illetve gyakorlati javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket a kovásznai mûvelõdési házban mutattak be. A csoportokban végzett munkába bekapcsolódott a Babeº—Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett turisztikai karának néhány hallgatója is.
A luzerni turisztikai egyetem hallgatói és tanáraik kovásznai kapcsolataik révén immár negyedik alkalommal jöttek Romániába a turisztikai adottságokat tanulmányozni. Idén Kovászna mellett Sepsiszentgyörgyön ésBuzãu
A tavalyi szemináriumon kiemelték, hogy Kovásznán nagyobb hangsúlyt kell fektetni a turisztikai marketingre, a hely és a környék értékeinek népszerûsítésére, olyan helyi jellegzetességekkel kell vonzóvá tenni az idegenforgalmat, mint például a környék népi szokásainak, népmûvészetének és néptáncainak bemutatása, lovas hintózás stb. Továbbá nagyon fontosnak tartották a turisták tájékoztatását, és felhívták a figyelmet, hogy ehhez minél több szórólapra lenne szükség. A fürdõváros turisztikai adottságainak népszerûsítésére kiváló lehetõséget nyújt az internet is, ám amint akkor elhangzott, a Kovásznáról szóló weboldalak jelenlegi formájukban e célra nem alkalmasak. A fiatalok azt is bemutatták, miként kellene kinéznie és mit kellene tartalmaznia a polgármesteri hivatal vagy a szívkórház honlapjának ahhoz, hogy aki a városról érdeklõdik, könnyen eligazodhasson. Ugyanakkor javaslatot tettek egy turisztikai információs központ vagy iroda létesítésére.
A kovásznai szállodákat illetõen a svájciak kifejtették, hogy egyedül a Clermont üti a mércét, a többi nem mindenben felel meg a mai követelményeknek. Mint mondották, a többi szállodában a vendégek panaszkodtak, hogy hét végén — amikor a gyógykezelés szünetel — nincs, amivel tölteniük szabad idejüket. Erre szerintük megoldást jelentene néhány, sétálásra alkalmas útvonal kiképzése. A hallgatók erre vonatkozóan konkrét megoldást is ajánlottak: a szívkórháztól elindulva a Horgász-völgyön fel — a Ceauºescu-villa elõtt —, majd a kilátó és a Sósfürdõ érintésével visszakanyarodva egy 105 perces gyalogtúrára lehetne útvonalat kijelölni. A kék szívben fehér kereszt jelzésû sétaútnak heART (a szív angol megnevezése) lenne a neve. A szójáték arra is utal, hogy az útvonal pihenõhelyein természetes anyagokból készült térplasztikákat, padokat, asztalokat stb. lehetne elhelyezni.
Amint dr. Tatár Márta, a megyei tanács RMDSZ-es képviselõje, a kovásznai önkormányzat és a svájci egyetemisták közötti kapcsolat egyik létrehozója elmondta: a svájci egyetemistákkal való együttmûködésnek a fürdõvárosban több kézzelfogható eredménye van. Ilyen például a városközponti szabadtéri sakktábla, a szívkórház udvarán elkészített Vita-parcurs gyógysétapálya vagy a városközpontban befejezés elõtt álló turisztikai információs központ, amelynek az ötletgazdái a svájci egyetemisták voltak, a polgármesteri hivatalnak csak a terveket kellett elkészíttetnie, és pénzt kellett szereznie az építkezéshez. A heART sétaút nem készült el, viszont Thiesz János alpolgármester szerint nem feledkeztek meg róla.
Az egyetemisták idén is hagytak Kovásznán ötleteket, a legérdekesebb egy városi vonat (city-train) beindítása. Nem klasszikus, vasúti síneken közlekedõ vonatról van szó, hanem olyan szerelvényrõl, amely gumiabroncsokon gurul. Ez különbözõ útvonalakon sétáltatná a turistákat, a kísérõ idegenvezetõ pedig bemutatná a város nevezetességeit. A hallgatók kiszámították azt is, hogy évi ötvenezer utassal a vonatocska üzemeltetése nyereséges lenne. Svájcban egy ilyen szerelvény 150 000—170 000 euróba kerül, de itteni viszonylatban olcsóbban is be lehet indítani, pláne, ha másodkézbõl veszik.
A szeminárium anyagának egy példányát, amely több ötletet is tartalmaz, kinyomtatva és CD-n az egyetemisták átadták a város vezetõinek. Hátha megihleti õket valami. A gumikerekû vonat sem rossz ötlet, fõleg most, amikor már jó aszfaltút is van hozzá a központtól a Tündérvölgyig.
Bodor János, Háromszék
A luzerni turisztikai egyetem hallgatói és tanáraik kovásznai kapcsolataik révén immár negyedik alkalommal jöttek Romániába a turisztikai adottságokat tanulmányozni. Idén Kovászna mellett Sepsiszentgyörgyön és
A tavalyi szemináriumon kiemelték, hogy Kovásznán nagyobb hangsúlyt kell fektetni a turisztikai marketingre, a hely és a környék értékeinek népszerûsítésére, olyan helyi jellegzetességekkel kell vonzóvá tenni az idegenforgalmat, mint például a környék népi szokásainak, népmûvészetének és néptáncainak bemutatása, lovas hintózás stb. Továbbá nagyon fontosnak tartották a turisták tájékoztatását, és felhívták a figyelmet, hogy ehhez minél több szórólapra lenne szükség. A fürdõváros turisztikai adottságainak népszerûsítésére kiváló lehetõséget nyújt az internet is, ám amint akkor elhangzott, a Kovásznáról szóló weboldalak jelenlegi formájukban e célra nem alkalmasak. A fiatalok azt is bemutatták, miként kellene kinéznie és mit kellene tartalmaznia a polgármesteri hivatal vagy a szívkórház honlapjának ahhoz, hogy aki a városról érdeklõdik, könnyen eligazodhasson. Ugyanakkor javaslatot tettek egy turisztikai információs központ vagy iroda létesítésére.
A kovásznai szállodákat illetõen a svájciak kifejtették, hogy egyedül a Clermont üti a mércét, a többi nem mindenben felel meg a mai követelményeknek. Mint mondották, a többi szállodában a vendégek panaszkodtak, hogy hét végén — amikor a gyógykezelés szünetel — nincs, amivel tölteniük szabad idejüket. Erre szerintük megoldást jelentene néhány, sétálásra alkalmas útvonal kiképzése. A hallgatók erre vonatkozóan konkrét megoldást is ajánlottak: a szívkórháztól elindulva a Horgász-völgyön fel — a Ceauºescu-villa elõtt —, majd a kilátó és a Sósfürdõ érintésével visszakanyarodva egy 105 perces gyalogtúrára lehetne útvonalat kijelölni. A kék szívben fehér kereszt jelzésû sétaútnak heART (a szív angol megnevezése) lenne a neve. A szójáték arra is utal, hogy az útvonal pihenõhelyein természetes anyagokból készült térplasztikákat, padokat, asztalokat stb. lehetne elhelyezni.
Amint dr. Tatár Márta, a megyei tanács RMDSZ-es képviselõje, a kovásznai önkormányzat és a svájci egyetemisták közötti kapcsolat egyik létrehozója elmondta: a svájci egyetemistákkal való együttmûködésnek a fürdõvárosban több kézzelfogható eredménye van. Ilyen például a városközponti szabadtéri sakktábla, a szívkórház udvarán elkészített Vita-parcurs gyógysétapálya vagy a városközpontban befejezés elõtt álló turisztikai információs központ, amelynek az ötletgazdái a svájci egyetemisták voltak, a polgármesteri hivatalnak csak a terveket kellett elkészíttetnie, és pénzt kellett szereznie az építkezéshez. A heART sétaút nem készült el, viszont Thiesz János alpolgármester szerint nem feledkeztek meg róla.
Az egyetemisták idén is hagytak Kovásznán ötleteket, a legérdekesebb egy városi vonat (city-train) beindítása. Nem klasszikus, vasúti síneken közlekedõ vonatról van szó, hanem olyan szerelvényrõl, amely gumiabroncsokon gurul. Ez különbözõ útvonalakon sétáltatná a turistákat, a kísérõ idegenvezetõ pedig bemutatná a város nevezetességeit. A hallgatók kiszámították azt is, hogy évi ötvenezer utassal a vonatocska üzemeltetése nyereséges lenne. Svájcban egy ilyen szerelvény 150 000—170 000 euróba kerül, de itteni viszonylatban olcsóbban is be lehet indítani, pláne, ha másodkézbõl veszik.
A szeminárium anyagának egy példányát, amely több ötletet is tartalmaz, kinyomtatva és CD-n az egyetemisták átadták a város vezetõinek. Hátha megihleti õket valami. A gumikerekû vonat sem rossz ötlet, fõleg most, amikor már jó aszfaltút is van hozzá a központtól a Tündérvölgyig.
Bodor János, Háromszék
advertisment
advertisment