Erdélyi Turizmus - Erdélyi körutak - Erdélyi szállás - Erdélyi idegenvezetés – Erdélyi magyar utazási iroda
BOCSKAI ISTVÁN - Erdélyi fejedelem-
Bocskai István nevét a legnagyobb magyar uralkodók között emlegetik, noha kevés ideig volt hatalmon. 1605 februárjában lett a háromfelé szakított, a török és a német–római birodalmak közötti senki földjévé, hadak felvonulási területévé alacsonyított Magyarország és Erdély fejedelme, majd 23 hónapi uralkodás után, 1606. december 29-én meghalt. Ez a rövid idõ elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntõen meghatározza a következõ évtizedek eseményeinek alakulását. Ennek az alig két évi uralkodásnak a megértéséhez ismernünk kell az elõzményeket és Bocskai életrajzát.
| Bocskai István 1557. január 1-én született Kolozsváron, egy pénteki napon, ahol apja, Bocskai György, mint Ferdinánd király megbízottja tartózkodott, a Mátyás király szülõházával szemközti házban. Édesanyja, lekcsei Sulyok Krisztina, egy elõkelõ délvidéki családból származott. A Bocskai család birtokai Biharban terültek el, a birtokok központja Kismarja volt, a család nemesi elõnevében is ennek a helységnek a nevét viselte. A kismarjai Bocskai család a XIV. században jelent meg a tekintélyes családok között. A családi legenda azt tartotta, hogy a család õsapját Miczbánnak hívták, akitõl hat gyerek és azoktól ugyanannyi család származott. Ezek egyike volt a kismarjai Bocskai család, melynek címerállata egy üllõ helyzetébõl felemelkedõ oroszlán, amely jobb mellsõ mancsában hegyével felfelé álló nyilat tart. Az oroszlánnak hatágú farka van, ez utalás a Miczbántól származó hat családra. |  A Bocskai-család címere |
 | 1588-ban az erdélyi országgyûlés az alig 16 éves Báthory Zsigmondot nagykorúnak nyilvánította és fejedelemmé választotta. Zsigmond 1592-ben nagybátyját, Bocskai Istvánt Várad fõkapitányának nevezte ki, ezzel Erdély legfontosabb végvárát és a hozzá tartozó birtokokat adta a kezébe. |
1593-ban befejezõdött az 1552-ben három részre szakadt Magyarország történelmének elsõ szakasza és elkezdõdött a második, amelyet tizenötéves háborúnak is neveznek. Erdélyben létrejött egy egységes magyar állam eszményében gondolkodó part. Ennek a pártnak volt a szószólója Bocskai István. Báthory Zsigmond fejedelem szerette volna csatlakoztatni Erdélyt a törökellenes ligához, de az óvatos erdélyi országgyûlés azon a véleményen volt, hogy Erdély csak azután szakadjon el a Portától, miután Buda már vissza lesz foglalva. Ennek a politikai vitának a nyomán Zsigmond lemondott, de pár hónap után Bocskai István segítségével visszatért Erdély trónjára, 1594 nyarán elfogatta és Kolozsvár fõterén kivégeztette a törökökkel békét fenntartani akaró fõurakat.
| Belgiojoso Jakab kassai kapitány Bocskait szemelte ki egy újabb birtokelkobzási per alanyául. Felszólította az akkor már évek óta visszavonultan élõ fõurat, hogy jelenjen meg elõtte és tisztázza magát a törökbarátság vádja alól, de ezzel egyidõben a császári csapatok ostrom alá vették Bocskai várait: Szentjobbot és Kerekit. A harmadik várában, Sólyomkõvárban tartózkodó Bocskai nem tehetett mást, fegyvert fogott az élete védelmére. Ekkor érte õt egy személyes csapás: valószínûleg a veszedelem okozta gondok súlya miatt felesége, Hagymássy Kata megbetegedett és meghalt. Ezután Bocskait egy csodálatos esemény mentette meg: a császári zsoldban levõ, Belgiojoso parancsnoksága alatt álló református hajdúk fellázadtak, mert nem értették, miért kell nekik egy református úrnak a birtokát pusztítani, ahelyett, hogy a törökökkel harcolnának. 1604. október 14-én éjszaka az egész hajdúsereg felkerekedett és átállt Bocskai pártjára. Ezzel kezdetét vette a Bocskai szabadságharc. |  Bocskai-szobor a budapesti Hõsök terén |
Ezek a reformátushajdúk 1604. október 15-én Álmosd és Diószeg között kivívták Bocskai számára az elsõ nyert csatát, másnap bevonultak Debrecenbe, november 11-én Kassára, ahonnan a császári fõkapitány, Belgiojoso elmenekült. Pár nap után, amikor a török szultán elismerte ezt a címet, Bocskai felvette az Isten kegyelmébõl Erdély fejedelme, Magyarország részeinek ura és a székelyek ispánja címet. December 12-én az erdélyi rendek csatlakoztak a szabadságharchoz. 1605. február 16-án Bocskai visszaállította a székely szabadságjogokat, 21-én pedig a Nyárádszeredára összehívott erdélyi országgyûlés erdélyi fejedelemmé, 1605. április 28-án a Szerencsen tartott magyar országgyûlés Magyarország felséges fejedelmévé választotta Bocskait, aki 1605 novemberében átvette Lalla Mohamed nagyvezír kezébõl a szultán által neki felajánlott koronát. 1605. december 12-én majdnem tízezer hajdúkatonájának földet adva letelepítette õket. Bocskai az egyetlen magyar szabadságharcvezér, aki földet adott a katonáinak. Utána sem Rákóczi, sem Kossuth nem volt képes vagy nem akart ilyen politikai lépéseket megtenni.
Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan Bocskai diplomáciai tárgyalásokat folytatott a császári udvarral, amelynek eredményeképpen 1606 júniusában megkötötte a bécsi békét. Ennek értelmében a császári udvar biztosította a szabad vallásgyakorlatot a magyar protestánsok számára, Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta és elismerte Erdély függetlenségét. A császár beleegyezett abba, hogy Magyarországon a magyar törvények által kormányozzanak és magyar hivatalnokok legyenek kinevezve, visszahozatták Magyarországra a Szent Koronát. A császári udvar kötelezte magát arra, hogy békét köt a törökökkel, nyugodalmat teremtve a teljesen kipusztított Magyarországnak és Erdélynek. Ennek szellemében, Bocskai István közvetítésével lett megkötve a zsitvatoroki béke, amely pontott tett a tizenötéves háború végére.
Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan Bocskai diplomáciai tárgyalásokat folytatott a császári udvarral, amelynek eredményeképpen 1606 júniusában megkötötte a bécsi békét. Ennek értelmében a császári udvar biztosította a szabad vallásgyakorlatot a magyar protestánsok számára, Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta és elismerte Erdély függetlenségét. A császár beleegyezett abba, hogy Magyarországon a magyar törvények által kormányozzanak és magyar hivatalnokok legyenek kinevezve, visszahozatták Magyarországra a Szent Koronát. A császári udvar kötelezte magát arra, hogy békét köt a törökökkel, nyugodalmat teremtve a teljesen kipusztított Magyarországnak és Erdélynek. Ennek szellemében, Bocskai István közvetítésével lett megkötve a zsitvatoroki béke, amely pontott tett a tizenötéves háború végére.
 Bocskai-szobor Genfben | Bocskai már nem tudta élvezni politikai és hadi vívmányainak gyümölcsét, 1606 decemberében megbetegedett és meghalt. Betegségének feljegyzett tünetei arra engednek következtetni, hogy szív- vagy vesebajban szenvedett. A kortársak azonban Káthai Mihály kancellárt vádolták méregkeveréssel és a fejedelem halála miatti elkeseredésükben õt ölték meg. A Bocskai vezette szabadságharc az elsõ és egyben az egyetlen magyar szabadságharc, amely gyõzelemmel végzõdött, Bocskai volt az a vezér, aki nemcsak eszményi vagy morális gyõzelmet aratott, hanem kézzelfogható, a társadalom nagy része számára jogokat, elismerést és szabadságot tudott kiharcolni. Nem lehet felmérni, mi lett volna a magyarságból Bocskai szabadságharca nélkül. Az egyetemes vallásszabadságért harcoló Bocskai kivívta az egész protestáns Európa tiszteletét. Õ az egyetlen magyar fejedelem, akinek Nyugat-Európában szobrot emeltek, mégpedig a reformáció központjában, Kálvin János városában, Genfben. |
Forrás:
Lukács József: Bocskai István , az I.-II. rész). Erdélyi Gyopár, 2006/6, 2007/1.
advertisment
advertisment
advertisment