Főoldal  |   Ars poetica  |   Rólunk  |   Idegenvezetők  |   Webtérkép  | Kapcsolat
Ön a: Home / Morzsák erdélyi útjukhoz / Tájegységek, települések, műemlékek / / ARANYOSMEGGYES ÉS VÁRKASTÉLYA:

ARANYOSMEGGYES ÉS VÁRKASTÉLYA


Nevét a hagyományok szerint a vár egyik egykori pompás aranyozású, díszes termérõl vette Aranyosmeggyes, mely falu és községközpont a Alsó-Szamos síkságban, a Szamos folyó jobb oldalán és lankáján helyezkedik el, Szatmár megye keleti részén, 21 km-re Szatmárnémeti megyeszékhelytõl. A történelmi Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.

 
 Aranyosmeggyes már az õskorban is lakott hely volt. Területén kõ, bronz és népvándorlás kori leletek kerültek elõ a földbõl, s ez ismertté válását is elõsegítette. Az 1900-as évek elején 107 ezüstérmére bukkantak, de más nyomok is igazolják az emberi tevékenységet már a vas- és bronzkorból.

A településnek már az Árpád korban vára volt. Nevét 1271-ben említik elõször Villa Megyes néven, ez idõtájt Erdély történelmének egyik fontos gócpontja volt. A várhoz tartozó település sorsa az évszázadok során egy volt a hozzá tartozó vár sorsával.

A település mai, romos várkastélya a falu hajdani közepét alkotó útkeresztezõdés mellett egy nagyobb parkban található, helyén már a 13. században állt egy Jákó várának nevezett, oklevelesen elõször 1278-ban említett erõsség, melynek birtokosa a Kaplony nemzetségbõl való Jákó volt. E családtól a XIV. században - benõsülés folytán - a Pok nembeli Miklós erdélyi vajdához került az erõsség. 1493-ban a Báthoriak erõszakkal foglalták el a várat (melyet ekkor már Meggyes várként emlegettek), majd e család kihaltával a Lónyaiakhoz kezére jutott. Lónyai Zsigmond 1630 táján alakíttatta mai formájára az épületet, megújításához õ kezdett hozzá, mely így négyszög alaprajzú, kétemeletes, zárt udvaros reneszánsz kastéllyá változott, sarkain óolasz típusú bástyák erõsítették a védelmet, bejárata fölött egy ötödik, nyolcszögû torony áll. Az épületet egy még ma is megfigyelhetõ földsánc és egy ennek megfelelõ árokrendszer övezi. A földsánc sarkain, a kastély tornyainak megfelelõen egy négyszögû bástya ugrik ki, amelynek esetleg fülei is lehettek. E sánc- és árokrendszer, az ágyúállásokként szolgáló bástyákkal képezhették a kastély erõdítését, amelyet az írott források külsõ várként emlegetnek. Felvonóhidakkal is erõsítette a várat, és az általa reneszánsz stílusba átépített várkastély egyben legfontosabb lakóhelyéül is vállt.

       A belsõ kastély bejárati - déli - szárnya a pincét nem számítva három szintes. Ehhez adódik a kapu felett álló nyolcszögû torony még egy szintje. A másik három szárny csak két szintes (ugyancsak nem számítva a pincéket). Lónyai Zsigmond lakószobája, elég bizos források szerint a második szinten (elsõ emelet) volt, mellette egy inasoknak való szoba és egy árnyékszék. Ebbõl nyílt az "öreg ebédlõ palota" vagy másképp "aranyas háznak" nevezett terem, amely a kastély reprezentáciús célokra szolgáló díszterme volt. Berendezését kárpitok, szõnyegek és festett képek alkották. Hasonlóan gazdag berenedzéssel - a pontosan nem lokalizálható - "paradicsom" terem bírt. A földszinten konyhák, mosó konyhák és raktárak voltak. A kastélyt egy nyitott galériás - a forrásokban "nyári háznak" nevezett helység - és zsindelyes tetõ fedte. Hasonló kialakítású a bejárati torony fedése is, amely eredetileg azonban nyitott lehetett és pártázat díszítette. Az elfalazott pártázat még ma is megfigyelhetõ.
Az aranyosmeggyesi vár alaprajza
 
 
 
Aranyosmeggyes, kastély,
ismeretlen szerzõ tollrajza, 17.század

     A kastély épületét kiváló minõségû kõfaragványok díszítik, amelyek a kolozsvári és nagybányai kõfaragómûhelyek termékeivel mutatnak rokonságot. A bejárati kapu félköríves, szárait kiugró, rozettákkal díszített lábazat tartja, amelyeken féloszlopok állnak. Ezeken az építtetõnek emléket állító évszámos feliratot tartalmazó szemöldökkõ áll, amelyen pedig a Lónyai címert tartalmazó háromszögû timpanon van. Az ablakereteket hasnló háromszögû timpanon koronázza és díszítésük rozetta illetve indás-leveles sáv. A termek belsõ ajtókeretei hasonló kiképzésüek. Említést érdemel a kastélyból - a Telekiek álltal - Marosvásárhelyre szállított kandalló keret fargványa. A belsõket falfestmények, táblaképek, kárpitok és szõnyegek díszítették.

       A gazdag és befolyásos politikus-diplomata sokat áldozott legfontosabb lakóhelyére, így válik ez az 1630-as évekre az egyik legszebb reneszánsz kastéllyá a korabeli Erdélyben és Magyarországon.

 1661-ben a török hiába ostromolta, bevenni nem tudta, bosszúból viszont felgyújtotta Aranyosmeggyes házait, az üszkös romok közül csak a támadásoknak sikeresen ellenálló várkastély magasodott fel. Lónyai Zsigmond halála (1643) után lányára, Lónyai Annára (Kemény Jánosné) szállt a várkastély, akitõl I. Apafi Mihály fejedelemsége idején, 1670-ben hûtlenség vétsége címen elvették, majd még ebben az évben lerombolták. Az épület maradéka a Rákóczi vezette szabadságharc alatt, 1707-ben pusztult el.

1732-ben a várhoz tartozó birtokot báró Wesselényi Ferenc örökölte, aki a zálogbirtokot ki is váltotta, s a vár helyére várkastélyt építtetett. A vár 20. század elejei alakját a 17. század és a 18. század folyamán nyerte el, kapu és ablakkeretezései és egyéb, fõleg belsõ részei a régi vár köveinek felhasználásával készültek. E részletek „sajátos naív arányaikkal, provinciális formaképzésükkel - némileg északi hatást is eláruló felfogásukkal - az erdélyi reneszánsz legjellegzetesebb emlékei közé tartoznak”. A Wesselényi családtól gróf Bethlen Zsuzsanna és gróf Teleki Sámuel örökölték. Az õ leszármazottaié volt a 20. század elejéig.

 
 
 
Aranyosmeggyes várkastélya az 1900-as évek elején

       1920-as években vásárlás révén II Károly magántulajdonába kerül, majd állami tulajdon lesz. 1941-ben Lux Kálmán vezetésével jelentõs és alapos helyreállításon esik át, azonban 1944-ben a hadikórháznak használt kastély az átvonuló hadseregek tevékenysége során súlyosan megsérül és leég. Ettõl kezdve romos állapotban van, pusztulása egyre hangsúlyosabb.

Egykori díszes berendezései, aranyozott mennyezetû ebédlõje – ahonnan állítólag nevét is nyerte – teljesen megsemmisült. Ma a várkastély és a sarkain álló vaskos tornyok kiégetten, tetõ nélkül állnak.

A bejárati kapu maradványa
Az aranyosmeggyesi várkastély romja

Témához kapcsolódó Erdély-programjaink