ADA KALEH - szigete
Ada Kaleh egy törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet a vaskapui vízerõmû gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A sziget Orsova alatt kb. 3 kilométerre helyezkedett el; a mérete 1,7×4-5 km volt. Neve törökül sziget-vár jelentésû.
| Az osztrákok 1669-ben építettek egy erõdöt, hogy megvédjék a törökök ellen. 1691-ben Thököly Imre török segítséggel elfoglalta, de a következõ évben az osztrákok visszafoglalták. 1699-ben a karlócai békekötés során a sziget török uralom alá került, 1716–1718 között az osztrákoké volt, majd 1738-ban négy hónapnyi ostrom után ismét török kézre került. Az osztrákok 1789-ben visszahódították, de a békekötés során átengedték a törököknek. Ezután a sziget elvesztette a katonai jelentõségét. Az 1878-as berlini kongresszus ennél sokkal délebbre tolta az Oszmán Birodalom határát, s a sziget (Bosznia-Hercegovinához hasonlóan) az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alá került, de továbbra is török területnek számított. |  Képeslap Ada Kaleh szigetérõl |
A lakosok adó- és vámmentességet élveztek és nem sorozták be õket. A Balkán-háborúk befejeztével Ada Kaleh véglegesen elszigetelt területté vált, ezért 1913. május 12-én Dr. Medve Zoltán, Krassó-Szörény vármegye fõispánja hadilobogó alatt áthajózott a szigetre és azt a magyar és a cs. és kir. közös kormány képviseletében magyar közigazgatás alá vonta. Ennek érvényesítése céljából a korábban is ott állomásozott katonaság mellé két csendõrt rendelt ki.
| A török kormányt képviselõ kormányzót felszólították hivatalos ténykedése beszüntetésére, aminek õ eleget is tett tiltakozása kifejezése mellett. A sziget Újorsova néven és Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásába beosztott községgé alakult. Ez volt Magyarország utolsó területi gyarapodása a Világháború kitörését megelõzõen. 1923-ban az Oszmán királyság megszûnésekor a lakosság a Romániához való tartozást választotta. A mecset 1903-ban épült egy korábbi ferencrendi kolostor helyén. A sziget fõ megélhetési forrása a dohánytermesztés, halászat és késõbb a turizmus volt. A lakosság száma kb. 1000 fõ volt. |  Életkép Ada Kaleh szigetén |
A gát megépítésekor az épületek egy részét a közeli ªimian-szigetre költöztették, beleértve az erõd katakombáit, a mecsetet, a bazárt, Mahmut pasa házát, a temetõt és egyéb építményeket. Ennek ellenére, a sziget közössége nem akart áttelepülni a ªimian-szigetre, helyette Törökországba költöztek. Kisebb részük Dobrudzsába költözött, ahol szintén török kisebbség is él.
Egyesek szerint Ada Kaleh-szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember címû regényében a „Senki szigetéhez”.
| Áprily Lajos |
Ada-Kalé Diákok voltunk. Vitt hajónk Egy lány is jött velünk: Teréz, Fény a vízen s fedélzeten, Most más táj hangja hívogat: 1960. március 25. |
advertisment
advertisment