Főoldal  |   Ars poetica  |   Rólunk  |   Idegenvezetők  |   Webtérkép  | Kapcsolat
Ön a: Home / Morzsák erdélyi útjukhoz / Híres személyiségek / / (ERDŐSI) SYLVESTER JÁNOS:

(ERDŐSI) SYLVESTER JÁNOS

Vele kezdõdik a magyar értekezõ próza, úgy is mondhatjuk, õ írt elõször magyarul esszéket, valamivel elõbb, mint hogy Montaigne Franciaországban kitalálta az esszé mûfajelnevezést.
    Vele kezdõdik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra. Õ készíti el az elsõ teljes, korszerû, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást.  
      Ennyi is elegendõ volna, hogy a hazai kultúra és tudomány történetében halhatatlan hely illesse meg. De mindezek közben õ fedezte fel, hogy a magyar nyelv alkalmas a görög-latin idõmértékes versformákra, és a XVI. században oly hibátlan hexametereket és pentametereket írt, hogy a deákos verselés klasszikus korszakában, tehát a XVIII. század végén is csodájára jártak. Úgy verselt, ahogy csak két és fél évszázaddal késõbb lett divatos a magyar költészetben. Ez pedig egészen sajátos helyet biztosít neki a magyar irodalomtörténetben.

A Grammatica hungarolatina címlapja, valamint a diák és tanár viszonyát tanító „példamondatok"

Sylvester János 1504 körül a szamosháti Szinérváralján született. Feltételezik, hogy családneve Erdõsi volt és a kor humanista-reneszánsz szokása szerint ezt latinosította Sylvesterre. Nyilván arrafelé töltötte ifjúkorát is, mert onnét hozta magával jellegzetes i-zõ tájszólását, amelyet következetesen használ akkor is, amikor dunántúli tanítómester, akkor is, amikor Bécsben egyetemi professzor. Leghíresebb verssorában, az elsõ hibátlan magyar hexameterben is "régen" helyett "rígen"-t ír ("Próféták által szólt rígen néked az Isten").  
Sárvár-Újszigeti nyomdagép
Mohács évében, 1526-ban indul el a nagyvilágba, hogy minél több tudást szívjon elméjébe, amely korlátlanul képes minden ismeret befogadására. Elsõ állomása Lengyelország. A krakkói egyetemen igyekszik elsajátítani a „három szent nyelv"-et, ahogy a reneszánsz tudománya a latint, görögöt és hébert együtt nevezte. Itt találkozik Rotterdami Erasmus eszméivel és mûveivel. Erazmus a kor haladó elméinek példaképe. Sylvester mindhalálig lelkes híve a nagy kortársnak, ugyanis az õ tanítványának tudja magát.
De nem érzi magát még eléggé felkészültnek. Hívják-vonzzák a német egyetemek. Fõ állomása Wittenberg, a lutheri eszmék akkori tudományos központja. Egyelõre nem is Luther tanai érdeklik, hanem a nagy hírû professzor, Philippus Melanchton, aki egyszerre barátja és híve az indulatos reformátor Luthernek és a türelmet hirdetõ Erazmusnak. A nagy rotterdami után Sylvester a személyesen is megismert Melanchtont tartja másik példamutató mesterének.

Amikor harmincéves korában hazaérkezik a Mohács után szétszaggatott hazába, alighanem õ a legmûveltebb magyar ember. De azonnal akad, aki illõ munkát adjon neki. Ez Nádasdy Tamás, aki nemcsak befolyásos nagyúr, de Nádasdy alkalmas arra, hogy felismerje Sylvester értékét. Azonnal rábízza a sárvári iskolát, vállalja az Újtestamentum-fordítás anyagi támogatását, nyomdát szervez a Sárvár melletti Újszigeten, amelynek úgyszintén Sylvester lesz a vezetõje. Ez idõben pedig a nyomda egyben könyvkiadó vállalatot is jelent. Sylvester tehát taníthat, bõvítheti az alárendelt tanítómesterek tudását is, írhat, fordíthat, könyveket adhat ki. Nádasdy Sárvára a kor magyar szellemi központja, és ott Sylvester János a szellemi vezéralak.

 
A Nádasdy-vár Sárváron
Tíz év telik el, amíg az elsõ kísérletektõl kezdve megvalósul a nagy közszükséglet, a tudományos igényeknek is megfelelõ, magyar nyelvû teljes Újtestamentum, ez a legfontosabb elõkészítõje a teljes magyar Bibliának, amelyet majd a század végsõ évtizedére készít el Károli Gáspár. Sylvester nyelve tudományosabb, nem olyan ízesen szépséges, mint majd Károlié, de tudományosan pontos. Ez a fordítás fordulatot jelent a magyar irodalmi nyelv történetében. Munka közben kénytelen volt tisztáznia a magyar nyelv törvényszerûségeit és a nyomtatott szöveg egységéért a helyesírás szabályait. Így válik Sylvester a magyar nyelvészet tudományos elõfutárává is. Ráismer a nyelv vizsgálata közben, hogy magyarul ugyanúgy lehet antik verslábakban verseket írni, akár görögül és latinul. És a fordítás elkészülte után így, disztichonban írja meg Újtestamentumának híres elõszavát.
 
 
Sylvester János Új testamentuma, Sárvár-Újsziget, 1541
                 
 János evangéliuma Sylvester János Új testamentumából  
1543-ban (39 éves korában) - nyilván Nádasdy ajánlatára - a bécsi egyetem meghívja a héber nyelv professzorának, késõbb görögöt és ókori történelmet is tanít. Ez idõkbõl ismerjük néhány latin nyelvû verses és prózai írását, a legkésõbbi 1551-bõl való. Hogy meddig élt, meddig tanított még, nem tudjuk. Sírhelyét sem ismerjük. Magánéletének körülményeirõl sem tudunk. De ennyire hiányos életrajz ellenére is kétségtelen, hogy õ a hazai nyelvtudomány elsõ fõszereplõje, és vele kezdõdik az idõmértékes magyar verselés. Túl korai elõfutár volt, s habár hatott kortársaira is, egy évezred negyede kellett, hogy tudósként is, költõként is idõszerû legyen.

 

 Témához kapcsolódó Erdély-programjaink