Mercurius Info Tour - az Önök erdélyi utazási irodája!

Egy elég merész gondolat részünkről megpróbálni télen is kicsalogatni természetbarát embertársainkat a csíki, gyergyói havas hidegbe. Oda ahol olyan hideg van, hogy a kutyát is ölbe viszik ki ugatni, mondják a székelyek. Az is biztos, hogy a téli táj szépsége örök és megismételhetetlen élmény. Leírhatatlan szépségű, hófehér lepel fed mindent. Lelke van itt a tájnak, nyugalmat áraszt, áhítat járja át. Gondolataink e tájban szabad teret nyernek. (...)

A torockói farsangtemetés gyökere az ősi pogány hit múltjának homályába nyúlik vissza. A terméketlen tél szimbolikus elűzése, "eltemetése" parodisztikus jelenetekkel, zajkeltéssel, mondókákkal és rigmusokkal tűzdelt felvonulásban és tűzgyújtásban elevenedik meg. (...)

A „március 15 Erdélyben” programunk egy röpke történelmi áttekintést tesz lehetővé az események színhelyein és emlékhelyein. A negyvennyolcas örökség Erdélyben mindig a helytállásra figyelmeztetett: egyszerre kínált történelmi tanulságokat és biztató erkölcsi példát. Ez az örökség ma is a megmaradásért folytatott küzdelmekhez ad erőt, egyszersmind azt is tanúsítja, hogy a küzdelem, ha súlyos áldozatokkal jár is együtt, és állandó készenlétet követel is, nem reménytelen. (...)

Ebben az esztendőben Kalotaszeget választottuk a Húsvéti programunk színhelyéül. Nagyon sokszor csak átszáguldozunk ezen a vidéken, pontozván egy két fontosabb látnivalót. Az öt nap alatt lehetőségünk lesz ráhangolódni e tájegység kulturális és természeti szépségeire, a házijainktól megtudhatjuk a helyi húsvéti hagyományokat és amennyiben tehetjük lélekben is ráhangolódunk a húsvéti ünnepekre. (...)

A csíksomlyói nyeregben megtartott pünkösdi búcsú egykor a csíki, gyergyói és csángóföldi katolikusság vallási ünnepe volt, mára a világ összmagyarjainak ünnepe, melyre évről - évre a világ minden tájáról elzarándokolnak. (...)

Az "Ezer székely leány napja" - az a találkozó amely többször is több tízezer magyart ide tud vonzani nemcsak Székelyföldről, hanem a világ minden részéről, akikkel itt, közösen, egy olyan nagyszabású népünnepélyen vehetünk részt, amely nagymértékben hozzájárul az önazonosságunk és összetartozásunk tudatának erősítéséhez. (...)

Zeyk Domokos szembefordul az üldözőivel és feltartoztatja a dzsidásokat. A hős bajnok élethalál harcba kezd, mialatt vezére, Bem apó egérutat nyer. Több dzsidást kardélre hány, miközben ő maga is több sebből vérzik. Az ellenség teljesen körülfogja, mégsem adja meg magát: nem akar muszka fogoly lenni, hanem önkezével vet véget életének. (...)

A festőasztalosok szakkifejezés Voith Pál művészettörténésztől származik, mely olyan asztalosmestereket feltételez, akik asztalosmunkát és díszítőfestést egyaránt végeznek. Speciális, kettős mesterségüket nem önálló céhben, hanem többnyire asztaloscéh-szervezetek keretén belül gyakorolták. Templomi famennyezeteket, karzatokat, padokat, szószékeket, világi épületekben mennyezeteket, bútorokat készítettek, és azokat festéssel díszítették. (...)

„Lengyelország, én már nem szabadítalak fel…” Muszlimként az oszmán kormányzat temettette el. Bem maradványait 1929-ben szállították Lengyelországba és helyezték el egy tarnówi mauzóleumban, hamvait azonban vallási okokból nem lehetett „a keresztény lengyel földben” elhantolni. Hat gigantikus oszlop emeli magasba a kőszarkofágot, benne Bem József földi maradványaival. (...)

A ruszinoknak többféle elnevezésük is van: ruténok, kárpát-ukránok, rusznyákok, kisoroszok. Eredetüket tekintve ruszin nyelvű keleti szláv nép a mai Kelet- és Közép-Európában, ugyanakkor a Kárpátok hegyláncaihoz kötődnek, hisz az egykori Ruszinföld vagy Ruszinkó (ruszinul Ruszinscsina vagy Karpatszka Rusz), Közép-Európában, az Északkeleti-Kárpátok hegyláncának északi és déli lejtőin terül el. (...)

Mezőtelegd Nagyvárad után a második faluként köszönt ránk a Király-hágó és Kolozsvár felé vezető utunkon. A település első fennmaradt okleveles említése 1256-ból származik, Thelegd alakban. Telegd ősi magyar szó. A közelében fekvő Telki és Telkesd községek neveivel együtt ugyanazon gyökérszóból származik. Mindegyik közös gyöke: telek. A telek szó a falusi magyar ember nyelvhasználata szerint ma is helyet jelent, ahol letelepedhet hosszabb, vagy rövidebb időre, sátrát felütheti, házát felépítheti, mert megfelelő családi tűzhely alapítására. (...)

„A bérc oldalán, fenn a magasban ásít egy sziklaodú; félredült gúlák képezik óriási kapuját; májszínű; rozsdaveres sziklák, fekete erekkel. Hanem a barlangszáda körül sárgán van zománcozva a szikla és padmaly: mint a penész, úgy lepi be a halványsárga nyirok az egész környéket. S a bejárat előtt hullámzani látszik a lég, mint a délibáb: a kövek táncolni látszanak; az örökké nyitott kapu reszket és a föld maga libeg-lobog. Itt van a pokol tornáca." (...)