Új tóval védik a Medve-tavat

A turisztikai minisztérium 8,7 millió lejes beruházásával újjáalakítják a szovátai Ifjúsági-tavat, melynek partján ezúttal egy strandot is kiépítenek. Néhány éve azért csapolták le a Tivoli néven is ismert édesvizű tavat, mert elkezdte oldani a sóhegyeket, veszélybe sodorva ezáltal Európa egyetlen heliotermikus tavát, a Medve-tót. A szakemberek időközben rájöttek, hogy a 90-es években még életképesnek tűnő megoldással mégsem sikerül megfékezni a sóhegyek lassú, de biztos pusztulását. Az új Ifjúsági-tavat fele akkora területen hozzák létre, mint az 1975-ben kialakított elődjét. Ráadásul egy jól szigetelő, természetes agyagteknőbe helyezik, amely meggátolja a víz szivárgását.

Az új mesterséges tó kettős célt szolgálna. Egyrészt tározóként működne, szabályozva a Medve-tóba csordogáló két édesvizű patak, az Aranyos és a Körös Toplica hozamát. Az utóbbi évek kiadósabb felhőszakadásai után a két patakból érkező sárlé ugyanis teljesen felkavarta a Szováta kincsének számító Medve-tó sós vizét.

Nem egy alkalommal fordult elő, hogy a strand működtetői a zavaros víz miatt kénytelenek voltak egy héttel elhalasztani a hagyományosan június végi nyitást. Ugyanakkor az új tó turisztikai célokat is szolgálna: egy részében strandot, a másik felében csónakázót hoznának létre, télen pedig jégpályaként működtetnék.   Kihasználva a kedvező hőmérsékletet, a tordai MBS Group Brassóból érkezett munkásai napok óta a leendő tó fenekén dolgoznak.

Mint mondják, nincs leállás, addig kell a terepet egyengetni, amíg az erőgépek ráhajthatnak a megfagyott talajra. A jelentős földmunkát húszezer köbméter agyag elterítése követi. Egyféle agyagból készül a gát, egy másik fajtából bélelik ki a teljes tavat.

A kivitelező tordai anyacég munkatársainak agyaghegyeket kell megmozgatniuk, de szerencsére a környéken több helyen is sikerült megfelelő anyagot találni” – mondta el a Krónikának Péter Ferenc. A megvalósítási tanulmány elkészítése előtt a szakemberek sokat tanakodtak azon, alakítsák-e újra a tavat vagy sem, és ha igen, akkor meg miként. A tó elődje ugyanis sok fejfájást okozott a természetvédőknek, és a gondok a lecsapolása után is megmaradtak.

Félmegoldás volt a lecsapolás

Az 1975-ben létrehozott, Tivoli-tóként is emlegetett tavat hivatalosan azért keresztelték el az ifjúságról, mert a hatóságok a szovátai fiatalsággal építtették meg „közmunkában”. Harmincöt esztendővel ezelőtt az elsődleges szempont az alternatíva biztosítása volt azok számára, akik nem sós vizű tóban akarnak fürödni.

Az évek során az erdő közepén kialakított Ifjúsági-tó és csodálatos környezete mind a helybéliek, mind a turisták egyik kedvenc kirándulóhelyévé vált. Környékén gombamód szaporodtak a hétvégi nyaralók és a 90-es években megjelentek az első kiskocsmák is. Mivel a nagy víztömeg hatalmas nyomást gyakorolt a környék dombjaira, a föld elkezdett repedezni, majd az évszázados tölgyfákkal együtt csúszni. Az elszivárgó víz pedig mosni kezdte a Medve-tó körüli sóhegyeket, veszélybe sodorva az 1875. május 28-án, egy hatalmas felhőszakadás nyomán kialakult tavat.

A Tivoli-tó körüli beruházók bosszúságára, a szakemberek véleménye nyomán, a 90-es évek közepén lecsapolták a vizet. Szekeres Gerő marosvásárhelyi építész és geológus akkor arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, amely az évszázadok során több szovátai sós vizű tavat is fenyegetett. Ha csak Orbán Balázs koráig tekintünk vissza, akkor is látjuk, hogy Szovátán több sóstó eltűnt, majd néhány száz méterrel odébb másik jelent meg. A tervezők egy évtizeddel ezelőtt hozott intézkedése azonban csak félmegoldásnak bizonyult: az Ifjúsági-tó lecsapolásával a kiadós esőzésekkor nem volt minek felfognia az Aranyos és a Körös Toplica lezúduló vizét. A két, egyébként békésen csordogáló patak gyakran sárlevet mosott a Medve-tóba, ellehetetlenítve a fürdőzést.

Nem mosódnak többé a sóhegyek

Az új megoldásnak a Medve-tó húszéves használati jogával rendelkező Fürdővállalat Rt. örülhet a legjobban. A cég jelenlegi vezérigazgatója, Fülöp Nagy János már negyed évszázaddal korábban szorgalmazta a heliotermikus sóstavat megmentő beruházást.

„A 80-as évek közepén az akkori Ifjúsági-tó lecsapolása mellett kardoskodtam, mert az óriási vízmennyiség miatt csúszni kezdett az erdő. Nemcsak a föld, hanem a fák is, gyökerestől. Mivel az Ifjúsági-tó előtt nem létezett természetes akadály, ennek az édesvize mindegyre csak mosta a közeli sóhegyeket. A szovátaiak jól tudják, ennek következtében alakult ki a Medve-tó közelében a Piroska-tó, amit a helyiek egyszerűen csak Boci-tónak neveznek. Ez egy édesvizű tó, amely a sóhegyek között képződött” – elevenítette fel a történteket Fülöp Nagy János.

A legnagyobb helyi turisztikai céget vezető igazgató úgy látja, hogy amennyiben a munkálatot végző vállalat pontosan betartja a marosvásárhelyi Revox szakemberei által készített tervet, többé nem történhet baj. Amennyiben a leendő tó vize valamilyen okból mégis kiszabadulna a mederből, akkor az nem a Medve-tó felé, hanem a János-mezőre folyna.

A turisztikai tárca beruházásán kívül feltétlenül szükség lenne a Tivoli-tó és a Medve-tó között épített 17 zárógátnak a felújítására is, valamint a jelenleg hiányzó gátőrök alkalmazására.

Turisztikai attrakció lenne

Mivel a közkedvelt székelyföldi fürdővárost idényben sokkal több vendég látogatja, mint amennyit a Medve- és a Mogyorosi-tó megbír, indokolt egy harmadik, édesvizű strand kialakítása. „Ha vendég lennék ebben a városban, nem szívesen adnék ki pénzt arra, hogy csupán itt aludhassak, és esetleg egy fürdő- meg egy napozóhelyért tolongjak valamelyik sóstó strandján. Ennek már lejárt az ideje, Szovátának ennél sokkal többet kell kínálnia” – ecsetelte lapunknak Hegyi Mihály alpolgármester.

Az elöljáró jó ötletnek tartja a Tivoli-tó újjáélesztését és egy harmadik strand, illetve csónakázó létrehozását. De Hegyi szerint ennél merészebbet is kell gondolni. Az önkormányzat egy aquaparkot is tervez, amelyet a Rakotyás-patak környékén, egy hathektáros területen alakítanának ki. „Egy tízezer fős város képtelen ezt a költségvetéséből megvalósítani. De nem mondunk le róla, a terveket elkészítettük, és várjuk a potenciális beruházókat” – ismertette a jövendő elképzeléseket az alpolgármester.

A fürdőváros vezetősége addig is abban reménykedik, hogy a tavaly nyújtott 3,1 milliós támogatás mellé a turisztikai minisztérium idén kiutalja a fennmaradt 5,6 millió lejt is. Ugyanis a január végi egyeztetés során Elena Udrea tárcavezető ígéretet tett a pénz folyósítására.

Szerző: Szucher Ervin, Krónika

Kutyaszánozzunk Székelyföldön!

- Négy kutyával alaszkai malamuttal versenyeztünk a C2 kategóriában. A csoportban bronzérmesek lettünk. Az első helyen a németországi csapat, a másodikon a franciák végeztek, mi lettünk a harmadikok. Nagyon büszkék vagyunk erre az eredményre – hangsúlyozta Mariana Vrabie tulajdonos. A kutyák otthon turistákat sétáltatnak az edzések mellett. A bronzérmes csapat így tesz szert egy kis pluszjövedelemre, hiszen senki nem támogatja őket sem az állatok tartásában, sem a versenyzésben.

A hatalmas malamutok szót fogadnak gazdájuknak, szemmel láthatóan ők is örülnek annak, hogy végre dolgozhatnak. A kutyák és gazdájuk, Ricu között erős, bensőséges kapcsolat van.

- Tudja, a kezdet olyan, mint bármi másnak a kezdete. Egy kutyával kezdődött. Aztán lett még egy és még egy. Észre sem vettük és egyre többen lettek. Szenvedélyünk a kutya. Bármit megtennénk értük, annyira szeretjük őket – mondta Constantin Grosu, Ricu, ebtulajdonos.

A hatalmas, de békés, szófogadó kutyák a turisták szívébe is pillanatok alatt belopják magukat. Ricu és Mariana hobbiból, saját kedvtelésre tartja a kutyákat. Belföldi és külföldi turisták egyaránt kedvelik a fenyvesek között vágtató, malamutok vonta szánozás élményét. A Hargita Öko Alpin Klub tagjai rugalmasan, a vendég igényéhez alkalmazkodva alakítják a tevékenységeket.

- Mi felajánljuk a különböző sportokat – kutyaszánozás, túrázás, jégmászás – a nyáriak között van rafting, tandem siklóernyőzés, ilyenek. Ebből a vendégek szabadon választhatnak, saját maguk összeállíthatják a programjukat – fejtette ki Pál István, a Hargita Öko Alpin Klub elnöke.

Nem kell elkeserednie annak sem, akinek kedve támadt a kutyaszánozásra, de épp most nincs szabadnapja. Bár a hó hamarosan a székelyföldi hegyekben is elolvad, mégsem kell elkeseredni: szánozni nyáron is lehet. Jobban mondva, kutya vontatta görgős kocsival is be lehet járni a vidéket.

Duna Tv

Hópark Gyergyócsomafalván

Egy 650 méteres piros és két, egy kilométernél hosszabb kék pályával gyarapodott Hargita megye sítérképe. Annak ellenére, hogy mindössze három hete üzemel, és rátalálni sem éppen a legegyszerűbb, a Gyergyócsomafalva központjától 11 kilométerre fekvő Snowpark máris szép számban vonzza a látogatókat.

Júniusban még csak fák, kövek és sziklák voltak az egyenlőtlen területen, valamint merész tervek Nagy János fejében. A gyergyócsomafalvi befektető – aki négy évvel ezelőtt is kivette a részét az első helyi sípálya létesítésében – mára újabb hóágyúzott és letaposott sípályákkal várja a télisportok kedvelőit. A három hete üzemelő Snowpark egyelőre egy 680 méteres, duplacsákányos felvonóval és három pályával rendelkezik.

A kezdők egy 1100 és egy 1400 méteres kék pálya között választhatnak, a haladók egy 650 méteres pirosat vehetnek igénybe. A helybéli vállalkozó elképzelései szerint a kínálat folyamatosan bővülne: a felvonó mellett egy 60 méteres totyogót szeretne kialakítani, ahol a gyermekek barátkozhatnának a lesiklás örömeivel. Ugyanakkor a közeljövőben a pályák felső részében, a helyiek által Csaták útjának ismert 1150 méteres magasságban két túrapályát készül létrehozni a sífutás hódolóinak.

„Amint a Snowpark neve is mutatja, nem egyszerű sípályákban gondolkodunk. Egy héthektáros, családias hellyé szeretnénk varázsolni ezt, a Délhegy lábánál fekvő részt, ahol mindenki megtalálhatja majd a maga kedvenc lesiklófelületét. A gyermekeknek, külön pályán, egy síóvoda keretében ingyenes oktatást biztosítanánk, a hódeszkázóknak meg egy félcsőpályát készülünk kialakítani” – sorolta a Krónikának terveit Nagy János.

A mikorra kérdésre válasza egyszerű: „A sízőktől függ. Ha jönnek, van bevételünk, amiből fejlesszünk, ha nem, akkor nem lesz pénzünk a további beruházásokra”. Nagy János nem szégyelli bevallani: az eddigi beruházások felemésztették az anyagi tartalékait, és a június óta tartó erőltetett menettől ő maga is tíz kilót fogyott. „Mindez, ami látható, az aljban lévő kisvendéglővel és a fenti teázóval együtt, nagyjából négy ember és az erőgépek munkája. Csak mi hittünk abban, hogy az idei szezonra elkészülhet, a legtöbben, még a legközelebbi ismerősök is kételkedtek ebben” – részletezte.

A december végére elkészült Snowpark csak a karácsony utáni esőzések miatt nem fogadhatta vendégeit már a két ünnep között. Annak ellenére, hogy Nagy János létesítménye csak három hete működik, a beruházó elégedett, mint elmondta, hétvégenként máris sokan keresik fel pályáit. Ezenkívül kedden és csütörtökön is lehet sízni délutánonként, 13 és 17 óra között. Az egész napos bérlet ára 30 lej, a félnaposé 20 lej, egy felvonásért pedig 3 lejt kell fizetni. A gyerekek 50 százalékos kedvezményben részesülnek.

Felszerelést egyelőre nem lehet bérelni, de Nagy János szerint hamarosan ez a gond is elhárul. A Csomafalva központjától mintegy 11 kilométerre fekvő Snowparkhoz egy darabig aszfaltozott, majd javarészt erdei út vezet, amelynek állandó takarítását az önkormányzat vállalta fel. Pályaszállás egyelőre nincs, de a közelben egyre több kulcsosház, a faluban pedig panzió kiadó.

Szerző: Szucher Ervin, Krónika

Libegőt terveznek a Szent Anna-tóhoz

Háromszéki fejlesztési tervekről, turisztikai beruházásokról beszélt tegnap Sepsiszentgyörgyön Elena Udrea vidékfejlesztési és turisztikai miniszter. Az útépítési, tömbház-szigetelési programok ismertetése mellett szó esett több idegenforgalmi beruházásról, mely Bálványos, a Szent Anna-tó térségére vonatkozik.

Kovásznai és kommandói látogatását követően a tárcavezető a megyeháza gyűléstermében beiktatta tisztségébe a megye két új alprefektusát: Benedek Káplár Gábort és Valentin Ionaşcut. A miniszter asszony ismételten felhívta a figyelmet a térség (Kovászna, Hargita, de Vrancea megyét is említette) kihasználandó turisztikai potenciáljára, Tamás Sándor megyeitanács-elnök pedig megajándékozta Elena Udreát egy üveg áfonyapálinkával és egy magyar nyelvű, Erdélyi Ízek című szakácskönyvvel.

Ezt követően a megyeházán ismertették a háromszéki turisztikai, fejlesztési elképzeléseket. Kijelentette: a szerdai kormányülésen 2010-re jóváhagyták négy háromszéki falusi fürdő felújítását (Bardocon, Csernátonban, Maksán és Torján), illetve finanszírozzák a hatolykai fürdő rehabilitálását is. Más fejlesztési terveket is említett, mint a Bükszád—Bálványos—Kézdivá­sárhely útszakasz felújítását, s terítéken van egy, a Szent Anna-tó térségére vonatkozó nagyszabású projekt, eszerint Bükszádról, a Csomád-hegytömb oldalában, két kilométernyi szakaszon libegővel lehetne megközelíteni a természetvédelmi területet azért, hogy állítsák meg a tóhoz vezető autóforgalmat. Egyelőre e tervre kértek százezer eurót.

De nem csak turisztikai programokról szólt, említette, hogy tovább folytatódik a tömbházak hőszigetelése, az ANL-lakások építése, művelődési há­zak felújítása, sporttermek építése, illetve lesz egy új, 10 000 kilométernyi megyei út nevű, korszerűsítésre, építésre vonatkozó országos, költségvetésből finanszírozott program is.

A politikusok a megyeházáról Sugásfürdőre mentek, ahol Elena Udrea az új sípálya környékén tavaly ősszel elkezdett munkálatokat tekintette meg — a sáros hegyoldalon tűsarkú csizmájában elég nehezen tudott haladni. A Háromszék kérdésére a tárcavezető elmondta: a kovásznai és kommandói kisvasút felújítását azután támogatja a minisztérium, miután a megyei tanács rendezi a létesítmény tulajdonviszonyát.

Mózes László, Háromszék