A PESTIS
Ez a baktérium különféle rágcsálók, leginkább patkányfélék vérében él, s időnként, máig tisztázatlan okokból elszaporodik, megöli a gazdaállatot, majd legyek vagy bolhák segítségével terjedve járványokat okoz. A pestis több nagy hulláma között a legnagyobb a Fekete Halál volt, mely 1346-ban érte el a Krímet.
| Miközben egész Európát sokkolta, a járványnak pozitív hatásai is voltak: ösztönzően hatott az orvostudomány fejlődésére, a nemzeti tudományos nyelvek kialakulásának adott lökést. A gyilkos kórtól való félelem, illetve a pestis rémétől való megszabadulás vágya elsőrangú műalkotások létrejöttét eredményezte az európai művészetben. Bár a járványok kórokozói szinte egytől-egyig állati eredetűek, maguk az epidémiák az ember világának teremtményei. Ahhoz ugyanis, hogy egy járvány kialakulhasson, meghatározott népsűrűség, népességszám és a kommunikáció olyan, csupán a fejlettebb társadalmakra jellemző formái szükségesek, mint a kereskedelem, a közlekedés, a népmozgás vagy éppen a hadjáratok. Hiszen a kórokozóknak hordozókra van szükségük, olyan eszközökre, amelyek segítségével egyik helyről, egyik egyedről, egyik népcsoportról a másikra juthatnak. Ezért mondhatjuk el azt is, hogy a járványok egyidősek az emberi történelemmel, az emberi civilizációval, vagyis az epidémiák nem szörnyű balesetek, hanem a civilizáció szükségszerű következményei. |  A temesvári Szentháromság-szobor |
A 14. században támadó, minden korábbinál pusztítóbb pestisjárvány kórokozója a Fekete-tenger vidékéről, háborúk következtében, ám kereskedelmi hajókon került kontinensünkre. Azt mondhatnók, Európát éppen fejlettsége tette alkalmassá arra, hogy egy pestishez hasonló világjárvány áldozatává váljék, és néhány esztendőn belül rettenetes árat fizessen fejlettségért. Kontinensünk a 14. századi pestis-járvány első hulláma alatt valószínűleg lakosságának egyharmadát vesztette el. Minél elmaradottabb volt azután egy terület, minél kisebb volt a népsűrűsége, minél primitívebb kommunikációs hálózata, annál nagyobb biztonságban érezhette magát az epidémiával szemben.
 A kolozsvári Szent Péter templom mellett található Szetháromság-szobor | A fekete halál hatására a művészetben új, komorabb és szorongatóbb ábrázolásmódok, különös jellemző témák – például a dance macabre, a haláltánc témája – jelentek meg. A velencei Santa Maria della Salute az 1630-ban Velencében dúló pestisjárványnak köszönheti létét, de nem ez az első vagy az egyetlen olyan templom, amelynek építése konkrétan valamelyik nagy pestisjárvánnyal függ össze, hiszen még Velencében is találunk erre korábbi példát, nevezetesen a Giudecca szigeten található Redentore, azaz Megváltó-templomot, Andrea Palladio alkotását, amely annak az 1575—77 között dúló hatalmas velencei pestisjárványnak az emlékét őrzi, amely kortársi beszámolók szerint legalább ötvenezer áldozatot szedett a városban. Persze Közép-Európából, sőt, akár Magyarországról is számos további példát említhetnénk, elég itt talán két ismert XVIII. századi emlékre, a Borromei Szent Károly tiszteletére emelt bécsi Karlskirchére, vagy a pesti Rókus-kápolnára gondolnunk. Nem véletlen, hogy mindegyik egy-egy olyan szent nevét viseli, akiknek az alakja szorosan összefonódott a pestis fogalmával. |
 Nicolas Poussin: Az asdódi pestis |  Carlo Coppola: Az 1656-os nápolyi pestis |
 | Az orvostudomány a sorozatos kudarcok hatására szintén új utak keresésére kényszerült, ugyanakkor a járvány-sújtotta városokban felértékelődött az orvos szerepe is, társadalmi rangja pedig emelkedett. Ráadásul a tanácsadókat, a járványügyi rendeleteket, hogy igazán sok emberhez juthassanak el, egyre inkább nemzeti nyelven kezdték terjeszteni, így a nemzeti orvosi és tudományos nyelvek kialakulásához is jelentősen hozzájárult ez a szörnyű betegség. Mivel viszont a járvány elleni védekezés fő eszköze ekkoriban a karantén, a vesztegzár intézménye, a hügiéné felé tett első néhány lépés, az életmód és életrend, illetve a temetkezések szabályozása volt. A pestisdoktor jellegzetes ruhája a higiéniát szolgálta. Az öltözék legijesztőbb darabjának egy madár csőrét formázó, a szemnyílást üveggel fedő álarc számított, melyben fertőtlenítő hatásúnak gondolt balzsamokat, gyógyfüveket helyeztek. A ruházat szinte hermetikusan elzárta a pestisdoktor testét a külvilágtól. E nem hétköznapi védőöltözéknek köszönhető, hogy Nostradamus - noha egész Franciaországot bejárta pestisdoktorként - nem fertőződött meg és így a későbbiekben megírhatta legendássá váló jövendöléseit. |
A démoni ragály: a pestis című vándorkiállítás ezt az összetett jelenséget, a betegségről szóló különféle magyarázatokat, értelmezéseket, a pestisjárványok hatását, szellemi, mentalitásbeli következményeit, a félelmet és reményt, a kétségbeesést és küzdelmet kívánja a látogató elé tárni a
| A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (2008-ban a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium által nívódíjjal kitüntetett) vándorkiállítása a pestis több évszázados történetét mutatja be. Első helyszínén, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban 2009. október 16. - november 21. között volt látható, jelenleg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban január 16 lesz megtekinthető, majd a sepsiszentgyörgyiek január 22–február 26. között, a csíkszeredaiak március 4–április 10. között, a marosvásárhelyiek pedig április 16–május 22. között nézhetik meg a tárlat anyagát. |  |
- A PESTIS
- BOCSKAI ISTVÁN - Erdélyi fejedelem-
- A HARINAI TEMPLOM
- SZILÁGYSÁG
- HÍRMORZSÁK - Január - 2010