Szabó Csaba
A fenti gondolat igazságát csak az érzi meg, aki a természet csendjében egy pillanatra maga mögött hagyja a mindennapi rohanó világot és szétnéz maga körül.
Oláh-Badi Melinda
Elüldögélni a hidacska kőkorlátján. A vidámság lábainak lóbáló-dobogó zenéje. Fű élén egyensúlyozó villanásnyi fény. Lóhere levelein remegő harmatcsepp. Nyárporos árkok. Szénaillat a hajban. Langyos verőfény. Sziklagörgeteg. Ezüstcsermely. Lüktető csillagok...
Kósa Béla
"Maga nagyon szerencsés, hogy ennyit utazhat" - szokták mondani nekem. Vajon? Talán... Csoporttól, csoportért, csoporttal, szeretteimmel, egyedül, hazulról haza, kedvtelésből, kényszerből, mikor hogy.